A generációváltás az agráriumban ma már nem egy lassan érlelődő strukturális probléma, hanem az ágazat jövőjét meghatározó, éles kérdés.
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások csak fejlesztéssel, technológiai megújulással és együttműködésekkel kezelhetők.
Az egészségvédő hatású mentes élelmiszerek témája került középpontba Siófokon az Agrárszektor Konferencián.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
A következő időszakban fel fog pörögni a pályázatok elbírálása, illetve a kifizetések is.
Kimondták a szakértők: a vevők igényei alapján kellene működnie a termékpályának és az ellátási láncnak.
Nézegess képeket a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferenciáról, ahol idén több mint 2000 résztvevő várható a három napos szakmai programon.
Az agrárium jövője azon múlik, mennyire tudjuk hatékonyan és takarékosan felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A jelenlegi rendszer továbbvitele lenne a legjobb a termelőknek – hangzott el az Agrárszektor konferencia második napján.
A magyar termőföld az elmúlt évek egyik legjobban teljesítő befektetési eszközévé vált.
Az ár- és költségviszonyok, az európai piacok feleslegei, valamint a fogyasztói igények változása egyszerre alakítják át a szektor helyzetét.
Az idei évben is számos nehézséggel kellett szembenéznie a állattenyésztőknek Magyarországon.
A fogyasztók egyre jobban megnézik, mire költenek, a kis méhészeteknek pedig az értékesítés, az online jelenlét és a vásárlói bizalomépítés terheit is viselniük kell.
2026 júliusában a magyar gazdák 59 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Egyszerre szükséges a hatékonyság növelése, a költségek kontrollja és a kockázatok kezelése.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a KITE Zrt. és az Agrárközgazdasági Intézet.
Az Európai Unió 2030-ra kitűzött célja a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékának ökológiai gazdálkodásba vonása.
A repcében a magas terméspotenciál önmagában már nem elég. Olyan genetikára van szükség, amely kedvező és stresszes körülmények között is képes bizonyítani.
