A generációváltás az agráriumban ma már nem egy lassan érlelődő strukturális probléma, hanem az ágazat jövőjét meghatározó, éles kérdés.
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások csak fejlesztéssel, technológiai megújulással és együttműködésekkel kezelhetők.
Az egészségvédő hatású mentes élelmiszerek témája került középpontba Siófokon az Agrárszektor Konferencián.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
A következő időszakban fel fog pörögni a pályázatok elbírálása, illetve a kifizetések is.
Kimondták a szakértők: a vevők igényei alapján kellene működnie a termékpályának és az ellátási láncnak.
Nézegess képeket a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferenciáról, ahol idén több mint 2000 résztvevő várható a három napos szakmai programon.
Az agrárium jövője azon múlik, mennyire tudjuk hatékonyan és takarékosan felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A jelenlegi rendszer továbbvitele lenne a legjobb a termelőknek – hangzott el az Agrárszektor konferencia második napján.
A magyar termőföld az elmúlt évek egyik legjobban teljesítő befektetési eszközévé vált.
Az ár- és költségviszonyok, az európai piacok feleslegei, valamint a fogyasztói igények változása egyszerre alakítják át a szektor helyzetét.
Az idei évben is számos nehézséggel kellett szembenéznie a állattenyésztőknek Magyarországon.
A 2025-ös pénzügyi adatok alapján komoly átrendeződés látszik a magyar tejiparban.
A kérdésre Godó Laura, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszolt.
A múlt század végén még jó ötletnek tűnt, mára viszont több lett a hátránya, mint az előnye.
A kiskerti gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása nem a kártevők elleni harc vagy a gyomlálás, hanem az életerő fenntartása a talajban.
2025-ben 9 százalékkal nőtt a szamócaimport, így csaknem 4 ezer tonna érkezett az országba, elsősorban Spanyolországból.
Mi lenne, ha egyetlen nap alatt olyan ötleten dolgozhatnál, amely kézzelfoghatóan hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez és a hazai mezőgazdaság versenyképességéhez?
Keresse a legmegbízhatóbb öntözési megoldást! A prémium Reinke öntözőrendszerek hat évtizede garantálják a biztonságos és jövedelmező mezőgazdasági termelést.
