A Vakmajom osztotta meg Facebook-oldalán azokat a sokkoló képeket, amelyek az athéni és a budapesti piacon készültek, előbbi két nappal ezelőtt, utóbbi pedig ma (2025.05.29.). A képeken egyértelműen látszik, mekkora árkülönbségek vannak a cseresznyénél és a szamócánál hazánkban és a görögöknél. Míg egy kilogramm cseresznye nálunk 4890 forint (12,5 euró), addig a görögöknél 5 eurót kérnek ugyanennyi gyümölcsért. A szamócánál is hatalmas az eltérés: Budapesten 1 kilogramm 2980 forintba (7,5 euró) kerül, Athénban pedig csupán 2 euró.
Felemásnak bizonyul eddig a magyar szamócaszezon. Míg a fóliás termés átlagosnak mondható, addig a szabadföldi termésben jelentős fagykárok tapasztalhatók (térségtől függően 40-80% közötti terméskiesés). További gondot okoz a szokatlanul hűvös, borult, fényszegény májusi időjárás, melynek következtében lelassult az érés, és még jobban széthúzódik a szüret. Ugyanakkor az ágazatban jelenleg a szamóca betakarítása jelenti a legnagyobb problémát. A gépesítés nem megoldott, a kézi munkaerő viszont nagyon drága, ráadásul nehéz munkaerőt találni a fáradtságos munkával leszedhető szamócára.
Szamócát vennél mostanában? Jobb, ha tudod, mi derült ki róla
Hazánkban mintegy 704 hektáron termesztenek szamócát, a termőterület az elmúlt öt évben folyamatosan bővült. 2024-ben 22 százalékkal nagyobb felületen foglalkoztak szamócával, mint 2020-ban. A betakarított termésmennyiség 2024-ben 8 ezer tonna volt, ami 500 tonnával haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A bővülés elsősorban a termőterület növekedéséből adódik, a fajlagos hozamok az elmúlt években nem változtak számottevően.
Nem segít itthon az árak alakulásán az időjárás
Ahogy azt korábban Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke az Agrárszektornak elmondta, az április és május eleji fagyhullámok olyan mértékű károkat okoztak, amelyek évtizedes viszonylatban is kiemelkedően súlyosnak számítanak. A legrosszabbul érintett gyümölcsfajták közé tartozik az őszibarack, a kajszi, a cseresznye, de a szilva, meggy és alma esetében is jelentős terméskieséssel kell számolni. Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár. A május 10-i fagy pedig a gazdák minden előzetes felkészülése ellenére sok ültetvényben teljes pusztítást végzett.
Arról már Raskó György agrárközgazdász beszélt, hogy a cseresznye különösen súlyos helyzetben van most Magyarországon, az országos termés várhatóan mindössze néhány ezer tonna lesz a 80-90 százalékos fagykár következtében.
Olyan kevés fog teremni, hogy a friss étkezési cseresznye egésze külföldről fog érkezni, és biztosan drágábban, mint tavaly.
Az tehát egyértelműen kijelenthető, hogy azoknál a gyümölcsöknél, amelyeket súlyosan érintett a fagy vagy más időjárási szélsőség, biztosan kemény áremelkedésre kell számítani itthon. Sőt a terméskiesés és drágulás mellett több gyümölcsfajta esetében importra szorul majd az ország.
