A drótféreg változó nagyságú (7-12 mm), keskeny, lapostestű bogár. Általában sötét színű, a pattanóbogarak lárvája. Igen nagy károkat tud okozni a földeken.
A drótféreg jellemzői és előfordulása
Az imágók hátukra fektetve pattanószervük segítségével szaltót ugranak. A drótférgek számára az enyhe tél igazán kedvező, valószínűleg nem húzódtak mélyre a talajlakó kártevők és a felszín sem fagyott át annyira, hogy az gyérítette volna őket. A drótférgek a pattanóbogarak lárvái. Ezek a lárvák 3-5 évig fejlődnek a talajban. Csapadékos évjáratban a felszínhez közeli, míg száraz időben a talaj mélyebb rétegeiben tartózkodnak.
A drótférgeket különösen vonzza a csírázó mag, a fiatal növények gyökerei, ezek rágásával okoznak kártételt. Ezt követően a növény föld feletti része sárgulni kezd, majd elszárad. Gabonában sárgulás, majd vezérhajtás elhalás következik be. A drótférgek járatokat rágnak a burgonyában és a cukorrépában, a palánták esetében pedig teljes pusztulást okoznak. A drótféreg különösen napraforgó, kukorica, burgonya, cukorrépa kultúrákban, nagyobb tenyészterületű paradicsom és paprika állományokban károsít, de gabonában is nagy kárt okozhat.
A tavaszi vetések előtt érdemes a területünket „megvizsgálni” drótféreg szempontjából is. Négyzetméterenként már 3-5 drótféreg kárt okozhat, ekkor talajfertőtlenítés indokolt. Ennél nagyobb egyedszám esetén viszont érdemes megfontolni a vetésváltást.
Hogyan lehet védekezni a drótférgek ellen?
Fontos, hogy a drótférgek távoltartása érdekében vizsgáljuk meg talajainkat a talajlakó kártevők szempontjából is. Ez történhet területi kvadrát alapján talajmintavevővel, búzacsomós módszerrel, vagy a terület fóliatakarásával. A gazdasági küszöbérték 3-5 drótféreg négyzetméterenként, ez azt jelenti, hogy már védekeznünk szükséges engedélyezett talajfertőtlenítővel vagy csávázott vetőmagok használatával.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
