
Kiderült az igazság az itthon kapható gyümölcsökről: tényleg ezt esszük?
A legtöbb élelmiszer-növényünk esetén megszokás alapján eldöntjük, hogy melyik a gyümölcs és melyik a zöldség, ám nem minden az, aminek hisszük.
A drótféreg változó nagyságú (7-12 mm), keskeny, lapostestű bogár. Általában sötét színű, a pattanóbogarak lárvája. Igen nagy károkat tud okozni a földeken.
A drótféreg jellemzői és előfordulása
Az imágók hátukra fektetve pattanószervük segítségével szaltót ugranak. A drótférgek számára az enyhe tél igazán kedvező, valószínűleg nem húzódtak mélyre a talajlakó kártevők és a felszín sem fagyott át annyira, hogy az gyérítette volna őket. A drótférgek a pattanóbogarak lárvái. Ezek a lárvák 3-5 évig fejlődnek a talajban. Csapadékos évjáratban a felszínhez közeli, míg száraz időben a talaj mélyebb rétegeiben tartózkodnak.
A drótférgeket különösen vonzza a csírázó mag, a fiatal növények gyökerei, ezek rágásával okoznak kártételt. Ezt követően a növény föld feletti része sárgulni kezd, majd elszárad. Gabonában sárgulás, majd vezérhajtás elhalás következik be. A drótférgek járatokat rágnak a burgonyában és a cukorrépában, a palánták esetében pedig teljes pusztulást okoznak. A drótféreg különösen napraforgó, kukorica, burgonya, cukorrépa kultúrákban, nagyobb tenyészterületű paradicsom és paprika állományokban károsít, de gabonában is nagy kárt okozhat.
A tavaszi vetések előtt érdemes a területünket „megvizsgálni” drótféreg szempontjából is. Négyzetméterenként már 3-5 drótféreg kárt okozhat, ekkor talajfertőtlenítés indokolt. Ennél nagyobb egyedszám esetén viszont érdemes megfontolni a vetésváltást.
Hogyan lehet védekezni a drótférgek ellen?
Fontos, hogy a drótférgek távoltartása érdekében vizsgáljuk meg talajainkat a talajlakó kártevők szempontjából is. Ez történhet területi kvadrát alapján talajmintavevővel, búzacsomós módszerrel, vagy a terület fóliatakarásával. A gazdasági küszöbérték 3-5 drótféreg négyzetméterenként, ez azt jelenti, hogy már védekeznünk szükséges engedélyezett talajfertőtlenítővel vagy csávázott vetőmagok használatával.
A legtöbb élelmiszer-növényünk esetén megszokás alapján eldöntjük, hogy melyik a gyümölcs és melyik a zöldség, ám nem minden az, aminek hisszük.
A fűszereket elsősorban ételek ízesítésére használjuk, de gyógyhatásuk miatt a természetes gyógymódokban is fontos szerepet töltenek be.
A világon mindenhol, így Magyarországon is visszaszorulóban vannak az erdők a megváltozott klíma miatt.
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
Sokat segít a precíziós gazdálkodás és a szaktanácsadás a hatékony termelésben, de éppen azok nem tudnak belevágni, akiknek a leginkább kellene.