Ma hazánkban cseresznye termesztésben használt fajták döntően az érdi kutatóintézetben nemesített fajtákból állnak, nagyon kevés olyan gyümölcsfaj van Magyarországon, aminek termesztése hazai előállítású fajtaszortimenttel rendelkezik. A hazai klímán nemesített fajták általában jól alkalmazkodnak klimatikus adottságainkhoz, azonban üzemi termesztés szempontjából nézve már sokkal kritikusabban kell néznünk a hazai fajtáink gazdasági értékmérő tulajdonságait - olvasható a FruitVeB oldalán.

Az idei év sem igazán kedvezett a cseresznyének. Sajnos az április eleji fagyos időszak a korai fajtákat sújtotta leginkább, de a kései fajták is megszenvedték és közel sem alakult ki jó gyümölcskötődés. Mártonffy Béla a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki tanácsadója elmondta, hogy az ágazat vonatkozásában pozitív dolgokat nem igazán lehet kiemelni idén. Magyarország szinte valamennyi kertészeti kultúrában nettó importőrnek számít, tehát a hazai fogyasztást sem tudjuk kielégíteni. A klímaváltozás tovább rontja az ágazat helyzetét. Az adaptációs és a valós fajtakísérletek hiánya, mely gazdasági értékmérő tulajdonságok vizsgálatán alapszik, gyakorlatilag évtizedek óta megszűnt. Nyugodtan kijelenthető, hogy ez a legfőbb probléma a gyümölcságazatban, ha ezen nem tudunk változtatni, akkor folyamatosan kódolt a kudarc. A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak. Éppen ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezi az 5 legfontosabb gyümölcsfaj esetében a kísérletek - fajta és termesztéstechnológiai vizsgálatok - beállítását egyetemi kutatóintézeti és termelői együttműködéssel.

Kovácsné Békefi Zsuzsanna a cseresznye nemesítés helyzetéről és eredményeiről beszélt, és előadásában bemutatta az érdi cseresznye nemesítés múltját és jelenét. Az intézet világszerte elismert nemesítő műhely, 1950 óta több, mint 30 cseresznyefajtát adtak a termesztésnek. Kiemelte a Rita és a Carmen fajták kedvező tulajdonságait. Sok keresztezésből származó hibridet kezelnek (4000 fa kiértékelés alatt van). A nemesítési célok a nagy gyümölcsméret (30 mm felett), a megbízható termőképesség, a nagyon korai vagy kései érési idő, a kemény gyümölcshús és a késői virágzási idő. Genetikai markereket is használnak a nemesítésben, hogy a vizsgálati időket is le tudják csökkenteni. Néhány érdekes új cseresznyefajta is bemutatásra került, mint például a Kira, mely nagyon kemény gyümölcsű vagy a Pillangó, mely tarka színű. Az új cseresznye hibridek június első három hetében, érési sort fednek le.

Kőszegi Vilmos egy intenzív cseresznye ültetvény létesítését mutatta be. Mint mondta, a telepítést megelőzően egy régi, idős ültetvényt felszámoltak, mely a helyszínen került visszaforgatásra. A visszavágás, majd a tuskók kiszedését követően azok a területen kerültek ledarálásra, és értékes mulcsként talajtakarásként felhasználásra. A telepítéshez GPS vezérelt robotot vettek igénybe, mely pontos koordináták alapján végezte a terület kitűzését, a támrendszer, a jégvédő háló tartóoszlopainak és az oltványcsemeték helyének kifúrását. Jövőbe mutató technológiákat is terveznek, mint napelem a kutak energiaszükségletének biztosításához, talaj és környezeti, valamint növényi szenzorokat telepítenek, melyek az optimális öntözés és tápanyagutánpótlás automatizált vezérléséhez szükségesek. Saját öntözésvezérlő felületet fejlesztettek és alakítottak ki, hogy a területek speciális körülményeit ki tudják szolgálni.

A cseresznye termesztésének sikerességét nagyban akadályozza az éréskor lehulló csapadék mennyisége, melynek kivédésére különböző fóliás takarások lehetségesek. Ezen témakörben segített eligazodni Csizmadia György termesztő, aki különböző lehetőségeket mutatott be, felvázolva az egyes rendszerek hiányosságait is. A különböző fólia- és hálóborítások számos előnyük mellett sok esetben ugyanannyi hátrányt is jelentenek, például a nagy mennyiségű csapadék, viharos szelek és jég vonatkozásában a nagyon erős vázszerkezet igény. Számos technikai tényező kezelésére is megoldást kell találni, ilyenek a fólia borítás alatt kialakult magas páratartalom, növényvédelmi kihívások, rovarháló esetén a beporzás kérdése, koronaforma kialakítása. Alapos tájékozódás szükséges, mert sajnos ezen rendszerek hazai alkalmasságára sincsenek megbízható vizsgálatok.

Növényvédelem nélkül nem lehet teljes egy szakmai rendezvény, így egy fontos kártevő került terítékre, a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii), mely egyre jelentősebb kártevő a hazai cseresznyeültetvényekben. Az Érd Elvira-majorban a D. suzukii kártételének megállapítására cseresznyén (2020-2023.) került sor kineveléses vizsgálattal. A mintavételezés június elejétől indult, hetente a cseresznyeérés végéig vizsgálták. Hosszútávú monitorozást is végeztek varsás csapda alkalmazásával, csalogatóanyagként almaecet használatával. A kártevő a hidegre és a melegre is érzékeny, 30 Celsius-fok felett lecsökken az aktivitása, 33 Celsius-fok felett pedig rövidesen elpusztul. A muslica 10-30 Celsius-fok rak tojásokat, de az optimum 22-28 Celsius-fok között van. A repülési aktivitás alsó határértéke megközelítőleg 7-10 Celsius-fok körül van. A téli alak, vagyis a hideg kóma beállta -2,5 és -5,5 Celsius-fok környékére tehető, -7 és -10 fok környékén egy napon belül elpuszul, és azonnali a fagyhalál -17 Celsius-fok alatt. Így az enyhe téli, tavaszi időjárás kedvez a túlélésének és a későbbi kártétel kialakulásának. A cseresznyetermesztőknek a kártétel jelenlétét akkor is érdemes nyomon követni, ha korábban a területen, vagy az adott kultúrában kártétele nem fordult elő.

A rendezvény konklúziója, hogy csak korszerű ismeretek és alapos hazai vizsgálatok eredményei mentén, azok gyakorlatban is hasznosítható és helytálló alkalmazásával lehet a cseresznye és a hazai gyümölcságazatunkat emelkedő pályára állítani.