Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabona- és olajosmagtermelője, de termésmennyisége csökkent, mióta Oroszország megszállta és jelentős területeket foglalt el. A háború, amely immár lassan két éve tart, és amelynek vége nem látszik, felhajtotta a gabona világpiaci árát és megzavarta a szállítást, különösen a szegényebb országokba - írta meg a Reuters. Mikolaj Szolszkij a 2024-es vetési szezonra vonatkozó első hivatalos előrejelzése kapcsán úgy fogalmazott, hogy nem számít drasztikus változásokra a vetésterület tekintetében. Ha a vetésterület kisebb lesz, az nagyon jelentéktelen csökkenés lesz.

Az ukrán gazdák összesen 12,75 millió hektáron vetettek tavaszi növényeket a 2023-as betakarításra, ebből 5,7 millió hektáron különböző gabonaféléket. A vetésterületbe 4 millió hektár kukorica, 5,3 millió hektár napraforgó és 1,78 millió hektár szójabab tartozott.

Mikolaj Szolszkij elmondta, hogy a gazdák tavaly ősszel a rossz időjárás miatt kisebb területen vetettek őszi búzát, és ez arra kényszerítheti őket, hogy növeljék a tavaszi búzára vetett területet. Ukrajna tavaly 280 ezer hektáron vetett tavaszi búzát. Ukrajna 4,2 millió hektáron vetett őszi búzát a 2024-es betakarításra, szemben az egy évvel korábbi mintegy 4,4 millió hektárral.

A teljes vetésterület biztosan nem fog növekedni. Elismerem a csökkenést, és rögtön felmerül a kérdés, hogy akkor mit vetünk? Csak három lehetőségünk van: napraforgó, szója és kukorica

- mondta Mikolaj Szolszkij.

A miniszter elmondása szerint a gazdák megpróbálják majd növelni a szója vetésterületét, de a jó minőségű szójavetőmagok hiánya komoly akadályt jelenthet. Megjegyezte azt is, hogy a napraforgómag viszonylag alacsony ára és a kötelező vetésforgó megakadályozná a napraforgó vetésterületének jövőbeni növelését.
Ukrajna a 2023-as betakarítás során mintegy 28,7 millió tonna kukoricát takarított be, a vetésterület közel 91%-áról. A kukorica egy része ugyanakkor még mindig betakarítatlanul áll a földeken.

Vannak aggályok a gabonafélék minőségét illetően

Mikolaj Szolszkij szerint a háború okozta pénzhiány és az export nehézségei arra kényszerítették a gazdákat, hogy spóroljanak és gyengébb minőségű búzavetőmagot használjanak. A tárcavezető kitért arra is, hogy az őszi búza eddig komolyabb károsodás nélkül vészelte át a telet, de a jövőbeli termés minősége nem egyértelmű.

Van egy probléma: nekem úgy tűnik, hogy a vetőmagjaink egyre rosszabbak. Úgy látom, hogy a gazdák az őszi búza vetőmagján spórolnak... és (ez) az egyik oka a búza rosszabb minőségének

- jegyezte meg Mikolaj Szolszkij.

Az ukrán mezőgazdasági termelők jövedelme jelentősen csökkent a 2022-es és 2023-as termés exportjának nehézségei miatt, amelyek a tengeri kikötők korlátozott szállítási kapacitásából és a szárazföldi folyosók használatának drága logisztikájából adódnak. Ukrajna számára ugyanakkor létfontosságú, hogy megőrizze mezőgazdasági ágazatát. Oroszország teljes körű inváziója előtt Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonaszállítója volt, és értékben kifejezve az áru az ukrán export felét tette ki.

Ukrajna a háború előtt közel 110 millió tonna gabonát és olajos magvakat takarított be, de 2023-ra az összesített termés alig több mint 81 millió tonnára csökkent, mivel a terület nagy részét megszállták vagy aláaknázták.