A hazai csemegeszőlő fogyasztás 20-25 ezer tonnát tesz ki és folyamatosan növekszik. A YouGov hazai háztartás fogyasztási panel adatok alapján a csemegeszőlő a megvásárolt gyümölcsök esetében a banán és az alma után értékben feljött a harmadik helyre közel 8%-os piaci részesedéssel, mennyiségben pedig 4%-os részesedéssel az ötödik helyen áll. A fajtákat tekintve a hazai kereslet - a nemzetközi trendeknek megfelelően - a magszegény fajták irányába tolódik el - írja a NAK.

Uniós oltalmat kapott egy magyar bor: ki nem találnád, melyik az

Az Európai Bizottság döntése értelmében uniós oltalom alá kerültek a Nivegy-völgyi borok.

A hazai csemegeszőlő iránti igény egész évben jelentkezik és nagymértékben meghaladja a hazai termelés mennyiségét, így jelentős importra szorulunk, ami az elmúlt években látványosan emelkedett. 2025-ben közel 18 ezer tonna csemegeszőlőt importáltunk, amely az elmúlt 3 év alatt +37%-os növekedést jelent (10 év alatt közel megduplázódott). A csemegeszőlő egész évben rendelkezésre áll Magyarországon, köszönhetően a déli-félteke termesztési szezonjának és a csemegeszőlőtermesztésben végrehajtott intenzív beruházásoknak Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Indiában, amely nálunk a téli-tavaszi időszakban is elérhetővé teszi a terméket.

Jól látható, hogy a csemegeszőlő iránti piaci kereslet indokolná a hazai termesztés fejlesztését. Ugyanakkor a csemegeszőlőtermesztés az intenzív gyümölcstermesztés technológiai és szakmai követelményeihez, illetve beruházásigényéhez áll közel. Csemegeszőlőt ma biztonságosan és jövedelmezően alapvetően öntözött körülmények között, korszerű - főként magszegény - fajtákat alkalmazva, természeti károktól védve (fagy-, jégeső-, eső- és madárkárok ellen) lehet termeszteni.

Ezt sokan azonnal kidobják, pedig aranyat ér: durva hibát követnek el

A betakarítás után, de még a kiskereskedelem előtt globálisan az élelmiszer mintegy 13,2 százaléka vész el.

Idén tavasszal a hazai csemegeszőlőültvényeket - hasonlóan a borszőlőültetvényekhez - több hullámban is fagykár érte, különösen az alföldi termőtájon. A hűvös időjárás miatt vontatott volt a fejlődés, ezt követően azonban robbanásszerű növekedésnek indultak a tőkék. A nyári hőséget a szőlő mélyreható gyökérzete valamivel jobban viseli a többi gyümölcsnél, viszont a biztonságos termésátlag és a magas minőség eléréshez nélkülözhetetlen a csemegeszőlő öntözése.

Ugyanakkor általában elmondható, hogy a klímaváltozás miatt jelentkező hőhullámok a termés minőségére, vagyis a bogyók méretére, színére és cukortartalmára is negatív hatással lehetnek. Idén a hosszan tartó meleg időjárás következtében a szüret 2 héttel korábban kezdődött a megszokotthoz képest, ami kedvező piaci rést jelenthet az értékesítés során. A szüreti időszak is előrébb jár a szokásosnál, valószínűleg hamarabb befejeződik. Ugyanakkor, akik hűtőtárolóval rendelkeznek, a szőlő hűtött tárolásával kitolhatják a hazai friss csemegeszőlő jelenlétét a piacon.

Annyi a magyar szőlőnek? Kemény, mi jöhet a hazai borvidékeken

A szőlő szereti a meleget, de az utóbbi években a magyar borvidékeknek már túl sok jutott belőle.

A piaci árakat diktáló és nagy árversenyt kikényszerítő, hazánknál sokkal nagyobb csemegeszőlő-termelő országokkal, ahonnan az import java része származik - Olaszország, Spanyolország, Görögország, Egyiptom, India, Dél-Afrika, Dél-Amerika (Chile, Brazília, Peru) - csak akkor vehetjük fel a versenyt, ha a termőfelületünk jelentősen növekszik, valamint a hatékonyságunk (fajlagos terméshozamok) és a fajtaszerkezetünk jelentősen javul. Egyelőre a magyar csemegeszőlő csak választékbővítőként jelenik meg a hazai piacon július végétől október elejéig.

Az ágazat számára komoly problémát jelent továbbá a munkaerő hiánya, ami egy nehezen gépesíthető kultúrában nélkülözhetetlen erőforrás. További problémát jelent a szőlő aranyszínű sárgasága (FD), amely nemcsak a hazai borszőlő, hanem a csemegeszőlőültetvényeinket is veszélyezteti. Emiatt kiemelt figyelmet kell fordítani a betegséget okozó fitoplazma tüneteinek felismerésére, a betegség felderítésére, a tünetes tőkék megsemmisítésére és a terjesztésében kulcsszerepet játszó amerikai szőlőkabóca, mint vektor elleni védekezésre a csemegeszőlőültetvényekben is!