A 2000-es években még 24-25 ezer hektáron termett burgonya itthon, ez mára 5000 hektárra korlátozódott, függetlenül attól, hogy jó vagy rossz év volt-e. Mint Csizmadi Imre, az NKA osztályelnöke elmondta, maga a termesztés évről évre is csökkenést mutat, a speciális géppark frissen tartása rengeteg erőforrást igényel, ettől pedig egyre több termelőnek megy el a kedve. A szakember szerint Magyarország nem egyedien, de azon kevés országok közé tartozik, ahol inkább a piros héjú burgonyát fogyasztják, ezért a termelőknél is gyakorlatilag úgy áll össze a vetésszerkezet, hogy 70-80%-ban ezt, a fennmaradó 20-30%-ban pedig a sárgát termesztik földeken. A fajták szempontjából a koraiság a legmérvadóbb tulajdonság, a terméshozam mellett. Erről egyébként nemrég Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense is beszélt az Agrárszektornak.
Itt az igazság a magyar boltokban kapható burgonyáról: ezt jó, ha mindenki tudja
A magyarok főként korai burgonyát termesztenek, és próbálják ezt még szezonjában eladni, tárolni nem divat, „gazda gazdának farkasa”, a magyar burgonya már messze nem elegendő arra, hogy kiszolgálja a vevőket, az adott 3-4 hónapban van elegendő magyar burgonya, aztán télen-tavasszal semmi, az import francia, német vagy holland. A termesztés fellendítéséhez Csizmadi Imre szerint a nulladik lépés a fogyasztók fejében történő rendrakás lenne: a krumpli egészséges, minden nap kellene fogyasztani, a vizsgálatok folyamatosan azt mutatják ki, hogy mentes a szermaradványoktól. A minősége persze folyamatosan változhat, mivel akár az érés utolsó hetében is tud romlani adott esetben egy fuzáriumfertőzés vagy drótféregkártétel miatt, idén pedig a mennyiség is sokkal kisebb, mint tavaly, köszönhetően a májusi fagyoknak. Csizmadi Imre beszélt arról is, hogy
az újburgonyát két-három hete elkezdték betakarítani két-három hete, és 20-30%-os terméscsökkenést jelentettek, az egyébként 15-20%-os felületcsökkenés mellett, tehát az idei évben hiány lesz a burgonyából.
A vásárlók tudatosításával kapcsolatosan a szakember úgy fogalmazott, senki nem lesz attól szegény, hogy a krumpli 50 forinttal drágább vagy nem akciós, viszont a termelőknek segít, mivel egy átlagos termelő megtermel 1000 tonna burgonyát; ha nála csapódik le a kilónkénti 50 forint plusz, abból traktor lesz vagy valamilyen gép, ami szükséges. A megindult kampány ellen hat viszont a még mindig fennlévő árrésstop, illetve árfigyelő rendszer, így az áruházi árversenynek szerinte állandóan áldozata a krumpli.
A hozzáféréssel párhuzamosan egyébként jelentősen csökkent a krumplifogyasztás is, már csak 26 kiló egy évben fejenként, még Fehéroroszországban is dupla-, triplaennyit esznek. Csizmadi Imre szerint egyébként kevés pénzzel is rengeteget lehetne segíteni ezen az ágazaton, illetve a termelőkön, akik ma nem is nyereségesek anyagilag, mindent új gépekbe és az uniós szabályoknak megfelelésre fordítanak. A szakember szerint a mesterséges intelligencia lassan itt is átveszi a szerepet, már a rendelkezésre áll az AI-alapú válogatógép, a robotkultivátor és a lézeres gyomirtó is, a gazdák pedig csak kapkodják a fejüket, mi mindent lehetne, kellene venniük.
