Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen szeptember 15-ig!
Elképesztően lecsökkent a Magyarországon betakarított krumpli mennyisége az utóbbi egy évtizedben, ha pedig a 2000-es évek előtti számokat nézzük, még rosszabb képet fest a dolog. 1992 óta nézve, a legtöbb burgonyát 1996-ban takarították be hazánkban, 1,3 millió tonnát, és ezt követően indult be a csökkenés. A következő években még 1 millió tonna felett volt a betakarított mennyiség, ám 2000-ben komoly zuhanás történt, ami azóta is folyamatosan tart. 2023-ban már csak 216 ezer tonna krumpli termett a magyar földeken, ami habár a 2022-es 199 ezer tonnához képest növekedést jelent, nem sok mindenre elég. 2014-ben volt még egy nagyobb, 567 ezer tonnás kiugrás a termésmennyiséget tekintve, ám azóta évről évre egyre rosszabb a helyzet.
Most lehull a lepel: itt az igazság a Magyarországon kapható krumplikról
Jön az import az országba
Ahogyan azt korábban megírtuk, a KSH adatai szerint a burgonya (vetőburgonya nélkül) behozatala 13 százalékkal 38,2 ezer tonnára csökkent 2023. január és augusztus között az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb beszállító Franciaország maradt, ahonnan 22 százalékkal kevesebb, 21,2 ezer tonna burgonya érkezett, Hollandiából pedig 18 százalékkal több, 5,55 ezer tonna burgonyát szállítottak hazánkba. A burgonya kivitele 28 százalékkal 2,73 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. A legnagyobb célpiac Románia (-18 százalék, 931 tonna) és Horvátország (+78 százalék, 705 tonna) volt.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar burgonyatermesztők
A magas energiaárak mellett az emberi munkaerő hiánya is jelentősen hátráltatja a vetőburgonya-előállítókat Magyarországon, és jellemzően kevesen vállalkoznak vetőburgonya-előállításra, mert nagy szaktudásra van szükség ezen a területen. Étkezési burgonya-fronton sem jobb a helyzet, a fajták megismertetése ugyanis nagyon lassan halad az előállítók között, sokkal több rezisztens fajta ültetésére lenne szükség. Mindezek mellett a tárolási kapacitás, az öntözés, illetve a szervezett piac hiánya is jelentősen nehezíti az ágazat munkáját - hangsúlyozta a hatóság.
