Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár elmondta, hogy a szaktárca kiemelten fontosnak tartja a hazai burgonyatermesztés megerősítését, a gazdálkodók támogatását és az önellátás elérését. Az államtitkár az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által 2023-ban május 30-ára kinevezett, idén második alkalommal megtartott Burgonya Nemzetközi Napja kapcsán arra emlékeztetett, hogy a burgonya jelentősége világszinten is egyre nő, hiszen a rizs és a búza után ez a zöldség a harmadik legfontosabb élelmiszer. Az agrártárca éppen ezért mindent megtesz azért, hogy hazánk a burgonyából önellátóvá váljon. Hubai Imre beszélt arról is, hogy jelenleg a belföldi fogyasztás 28%-át importból fedezzük, emellett az export aránya mindössze 2%. A hazai termőterület 6-10 ezer hektár között mozog, ezeken a területeken évente mintegy 170-270 ezer tonna burgonya terem.
A mezőgazdaságért felelős államtitkár aláhúzta: cél a fogyasztói igények egész éves kielégítése, a termésingadozások kiegyenlítése, a termelők számának növelése, valamint a hazai termés arányának emelése a boltok polcain.
Hubai Imre ismertette, hogy az Agrárminisztérium a Közös Agrárpolitika (KAP) eszközein keresztül számos támogatással segíti a gazdálkodókat: 2021-2022-ben több mint 10 ezer mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás részesült összesen 1200 milliárd forintot meghaladó támogatásban. A kertészeti ágazat különösen kiemelt szerepet kapott: üvegházak, hűtőházak, post-harvest technológiák, gépbeszerzések és öntözési közösségek fejlesztése mind elérhetővé vált. Csak a „Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása” című 2024-es pályázati felhívásra 2106 kérelem érkezett több mint 40 milliárd forintértékben - sorolta. A cél az, hogy a hazai burgonya jó minőségben, elérhető áron kerüljön a fogyasztók asztalára. Ehhez logisztikai fejlesztésekre és öntözésfejlesztésre is szükség van, de ugyan ilyen fontos a termelői együttműködések kialakítása is, ezek révén ugyanis a gazdálkodók meg tudják erősíteni alkupozíciójukat az élelmiszer ellátási láncban.
Komoly csúszásban vannak a termelők - mi lesz így az idei burgonyával?
Romans Vorss, az Európai Burgonyakereskedelmi Szövetség (EUROPATAT) technikai ügyekért felelős igazgatója, és Berta Redondo, a szervezet főtitkára elmondták, hogy szervezetük célja összekötni, képviselni és koordinálni a burgonyaágazat szereplőit, a termelőktől egészen a kereskedőkig. A szövetség fő prioritása a következő évre az európai vetőburgonya eurázsiai, török, egyiptomi, jordániai, palesztin és angol piacokra történő bejutásának elősegítése, a jogi háttér felülvizsgálata, valamint a burgonyatermesztéssel, annak kihívásaival (klímaváltozás, károsítók) és ezek leküzdésével kapcsolatos kutatások lefolytatása. Az EUROPATAT emellett egy fogyasztásösztönző kampányt is kezdett, amelynek célja a millenialnak is nevezett Y generáció meggyőzése, hogy a burgonya igenis belefér a modern, egészséges és fenntartható életvitelbe. Ennek részeként 2025-re egy 365 krumplis receptből álló digitális naptárt szeretnének összeállítani, amely minden napra tartalmazna egy érdekes fogást.
Meglepő hírek érkeztek a magyar burgonyáról: küszöbön a nagy visszatérés?
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke arról beszélt, hogy a Földön folyamatosan nő a népesség növekedése, igaz, ennek üteme már lassuló tendenciát mutat. A jövő népességének élelmezésében a burgonya - mint valóságos szuperélelmiszer - is fontos szerepet fog játszani. És bár Európa burgonyatermesztése az elmúlt 60 évben a felére csökkent, még mindig a világ 3. legnagyobb termelői vagyunk, akik a világtermés 30%-át adják. A belső fogyasztás ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat, az elmúlt 30 évben 5 európai országban is jelentős mértéken visszaesett a burgonya fogyasztása. Spanyolországban és Portugáliában 45, illetve 47%-kal kevesebb burgonyát esznek az emberek, Magyarországon 52%-os a visszaesés, Lettországban 57%-os, míg Norvégiában mintegy 77%-kal esett vissza a fogyasztás. A szakember ugyanakkor beszélt arról is, hogy a burgonyával megéri foglalkozni, mivel a főbb szántóföldi növények közül ennek a legmagasabb az egy hektárra vetített termelési értéke. Magyarország ezen a téren jó termelési alapokkal rendelkezik, ám a kihasználatlan kapacitások aránya magas, míg az értékképzés a meglevő eszközökkel is alacsony. Hollósi Dávid kiemelte, hogy
hiába az a cél, hogy önellátók legyünk, a burgonyatermelők száma egyre csökken, erre a szegmensre is jellemző a koncentrálódás. Kevesebben foglalkoznak vele, de ők többet is termelnek. A jövőben a termékpályán az értékláncok kialakítására kell majd fókuszálni, ugyanis ez a termelőkön kívül az ágazat valamennyi szereplőjének jó lesz.
Kész, vége? Tényleg elfogyhat a magyar krumpli a boltok polcairól?
Jelentősen megváltoztak a fogyasztói szokások a burgonyánál is
Hunwald Zsuzsa, a YouGov Hungary piackutatója elmondta, hogy a napi fogyasztói termékek (FMCG) esetében 2024-ben a magyar háztartások teljes költéseinek csak 11,6%-át adták a zöldség-gyümölcs és tojás termékpályák, miközben az FMCG szegmensben az élelmiszerek körülbelül 86%-os részt képviselnek. Az elmúlt években zöldségekre és burgonyára többet költöttek a magyarok, viszont a megvásárolt mennyiség csökkent. Amíg tavaly friss burgonyából kevesebbet, addig fagyasztott burgonya termékekből 2,5-ször annyit vásároltak tavaly a magyarok, mint 2010-ben, illetve a kényelmi termékek előretörése figyelhető még meg az ágazatban. Hunwald Zsusa elmondta, hogy a burgonya mérsékelten árérzékeny termék: az árak változása kevésbé befolyásolja a megvásárolt mennyiségeket. Ami még szembetűnő változás volt, hogy amíg 2010-ben a teljes burgonya értékesítés 39%-a történt a szupermarketeken, hipermarketeken és diszkontláncokon keresztül, addig ez 2024-re mintegy 69%-ra nőtt. A piacok és zöldségesek részesedése a forgalomból pedig 36%-ról 13%-ra esett vissza. A fogyasztás volumenében vannak területi eltérések is: amíg Budapesten háztartásonként átlagosan 38 kilogrammot fogyasztanak évente a magyarok, addig ez vidéken eléri az évi 50 kilót is. A piackutató elmondta, hogy
a vásárlások szerkezete is átalakult: a teljes értékesítésben a legfeljebb két kilós csomagok aránya 60%-ot tesz ki, a 2-5 kilós kiszereléseké 35%-ot, míg az 5 kg-nál nagyobb csomagok csak a vásárlások 5%-át adják.
Hasonló eredményekre jutott Géczi Tamás, az Inspira Research ügyvezető igazgatója és Dörnyei Otília, a cég fogyasztói és kiskereskedelmi üzletág igazgatója is. Mint mondták, az elmúl években nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik mind lédig, mind pedig előre csomagolt burgonyát vásároltak, míg a csupán egyféle kiszerelést vásárlóké csökkent. A változás mértéke a fiatalabb és legidősebb korosztályban a legjelentősebb. Az élelmiszerek, így a burgonya esetében a kinézet még mindig nagyon erős faktort jelent az értékesítésnél: a fogyasztónak látnia kell, mit vesz meg. A szakértők szerint márkát/brandet éppen ezért azoknál a termékeknél lehet építeni, ahol a fogyasztó vásárlás előtt nem láthatja a tényleges terméket, mint például a tejnél és a lisztnél. A szakemberek elmondták, hogy
2022-höz képest 7%-kal nőtt azok aránya, akik nemcsak a burgonyák csoportosítását, de azok tulajdonságait is ismerik. A magyarok körében a főzni-, illetve sütnivaló burgonyát lényegesen többen ismerik, mint a salátaburgonyát.
Mire lenne szüksége a magyar burgonyaágazatnak?
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség elnöke elmondta, hogy az elmúlt 5 évben mintegy 76 hagyományos hatóanyagot vontak ki az Európai Unióban, de egy újat sem engedélyeztek. Az EU erősen a biopeszticidek felé fordult, ugyanakkor a kémiai hatóanyagok engedélyezésével komoly gondok vannak az unióban. A szakember elmondta, hogy néhány éve még EU-s szinten 4 milliárd eurót akartak fordítania a biológiai növényvédő szerekre, de már most látszik, hogy a végső összeg ennek a többszöröse lesz. Görög Róbert elmondta, hogy jó lenne, ha az EU-ban nem tartana 8-10 évig egy biopeszticid engedélyezése, de azt is üdvözölni tudná, ha továbbra is használni lehetne azokat a kémiai megoldásokat, amelyek nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatokat. A szakember szerint az inputanyagok terén a hamisítás egyre nagyobb hangsúlyt kap, de - mint mondta - termelő kezében van a kulcs: ha ő megfelelő, ellenőrzött helyről vásárol, akkor nincs esélye a bűnözőknek.Guzli Piroska, az SGS vezető auditora elmondta, hogy akkor szokott termelőkhöz kimenni, amikor tanúsításra van szükségük ahhoz, hogy be tudjanak szállítani az áruházláncokhoz. A szakember szerint vannak olyan gazdálkodók, akiknél komoly elmaradás van az új technológiák alkalmazása terén, de vannak nagyon innovatívak is. A biológiai termesztők ugyanakkor jellemzően csak néhány tíz hektáros birtokmérettel rendelkeznek.
Vaszily Zsolt szerint minél nagyobb területen gazdálkodik valami, annál nagyobbak a költségek, és bár a kisüzemi körülmények között előfordulhat az engedélyezett dózisok meghaladása az inputanyagok tekintetében, a fiatalabb gazdák rendkívül tudatosan állnak hozzá a vegyszerekhez, okszerűen használják a növényvédő szereket. Az agrármérnök beszélt arról is, hogy a burgonyatermesztés szempontjából nehezen indult az év, az ültetés ideje a kedvezőtlen időjárás miatt kitolódott. A szakember szerint most már nem a téli fagyoktól félnek az ágazatban, hanem a tavaszi fagyoktól. Vaszily Zsolt beszélt arról is, hogy a burgonyatermesztésben alapvetés, hogy az ember fémzárolt vetőburgonyát vásárol. Aki nem így tesz, az szükségtelen kockázatokat vállal ezáltal. Makránszky Melinda, az Auchan frissáru senior beszerzője elárulta, hogy kereskedelmi oldalról azért van szükség a minőségbiztosításra, hogy a vevők tudják, amit megvesznek, az megfelelő minőségű. A szakember elmondta, hogy vásárlói oldalról nagyon fontos lenne, hogy a kertészeti ágazat kidolgozzon egy egységes jelölési rendszert. A szakember szerint néhány éven belül el fogunk jutni oda, hogy fontos lesz az is, kinek a terméke van a polcon. Makránszky Melinda elmondta, hogy a cégük felmérése szerint a nagy méretű burgonyák vidéki városokban keresettebbek, míg Pest megyében és a fővárosban a kisebb méretűekre mutatkozik komolyabb igény.
