Az orosz-ukrán háború miatt minden korábbinál magasabbak lehetnek idén az áthozott készletek a gabonaféléknél Ukrajnában.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával szeptember harmadik hetében.
Orbán Gábort, a Hungaria Agro ügyvezetőjét kérdeztük.
15 éve nem látott aszály sújtja Texast, ahol a gazdáknak a termésveszteség mellett a növekvő inputárakkal is számolniuk kell.
Kölcsönös vámcsökkentésekről állapodott meg az Amerikai Egyesült Államok és Kína.
A 2026 nyarán tapasztalt extrém aszály és hőség miatt a hazai gabonaszektor veszteségei már a kritikus, négy évvel ezelőtti szintet is meghaladják.
Súlyos pénzügyi válságba került a magyar agrárium a 2022-esnél is pusztítóbb aszály, a magas energiaköltségek és a nyomott világpiaci árak miatt.
A magyar mezőgazdaságban 2026 első hét hónapjában jelentős fordulat következett be.
Az ukrán és az orosz búzatermés ellensúlyozni tudta az európai uniós gyengébb terméseket.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával szeptember első hetében.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
A csávázás jelentősége a búza és az árpa csírakori betegségei elleni védelem során.
Valamelyest emelkedett az élelmiszer-alapanyagok világpiaci árainak referenciaindexe augusztusban.
A legnagyobb területen vetett hazai szántóföldi növényünk, a búza eddig viszonylag jól helytállt a felmelegedéssel szemben.
Hazánkban, az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával augusztus harmadik hetében.
Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős részén találkozhatunk savanyú talajokkal: becslések szerint mintegy 2,2 millió hektárt érint ez a probléma. A talaj kémhatását alapvetően a talajképző kőzet tulajdonságai és a kilúgzás mértéke határozzák meg, amelyre a termőhelyi adottságok és az időjárási körülmények egyaránt hatással vannak.
Az orosz gabonaexport válsága már közvetlenül befolyásolja a gazdák vetési döntéseit.
Az öntözés sokan már nem hozamnövelő, de a termelést kiszámíthatóbbá tevő megoldásként alkalmazzák.
A klímaváltozás hosszabb távon jelentősen megemelheti az élelmiszerárakat.
Az idei év nem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztőkhöz, és ez komoly hatással lehet a következő szezon vetésterületeire.
A kiegyensúlyozott őszi-téli étkezéshez nem kell felforgatni az életünket vagy vagyonokat költeni.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
