Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a terményértékesítésből származó bevételek idén nem fedezik a termelési költségeket. Mivel a 2022-es esztendőt követően 2024-ben, 2025-ben és most, 2026-ban is súlyos aszály sújtotta a földeket, a nyomott árakkal induló piacon a gazdák teljesen felélték a tartalékaikat. Ez az egész agráriumra nézve komoly kockázatot jelent, hiszen a mezőgazdaság többi ágazata is a szántóföldi növénytermesztésre épül - jelentette az Infostart.

A szakember arra figyelmeztet, hogy a szektor egy úgynevezett inputszegény gazdálkodás felé tarthat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termelők spórolnak a fémzárolt vetőmaggal és a műtrágyával, emellett olyan talajművelési technológiákra állnak át, amelyekkel minimalizálható a géphasználat és a drága üzemanyag fogyasztása. A nehézségek enyhítésére a területalapú támogatások előrehozott kifizetése – az úgynevezett szuperelőleg – nyújt némi segítséget a gazdasági év újraindításához. Emellett Magyarország 11 millió eurós rendkívüli uniós támogatást kap a 2025-ös időjárási károk kompenzálására. Ennek kifizetése lassan megindul, azonban a gazdák ezt az összeget jellemzően nem az alapanyagok megvásárlására, hanem a felhalmozott hiteleik törlesztésére fordítják, így ez rendszerszintű mentőövnek kevés.

A nehéz helyzet ellenére kenyérgabonából nem lesz hiány. Az őszi kalászosok termesztése jelenleg a legbiztonságosabb Magyarországon, mivel ezeket még a nyári extrém hőhullámok előtt learatják. Az idei nyáron 4,1 millió tonna őszi búza termett, miközben a belföldi felhasználás nagyjából 2,5–2,6 millió tonnát tesz ki, így a hazai ellátáson felül jelentős mennyiség juthat exportra is. Az őszi árpa szintén közepes vagy jó termést hozott. A nagyobb termésbiztonság miatt a jövőben várhatóan egyre több gazda részesíti majd előnyben ezeket az őszi vetésű növényeket.

A szárazság ugyanakkor nemcsak hazánkat, hanem az egész északi féltekét érinti, ami drasztikusan átírta a piaci várakozásokat. Tavasszal még úgy számoltak, hogy az Európai Uniónak a 2026-os szezonban 17 millió tonna kukoricaimportra lesz szüksége, ám ez az igény mostanra 26 millió tonnára ugrott. A hatalmas hiányzó gabonamennyiség behozatala a magas szállítási és üzemanyagköltségek miatt rendkívül drága lesz. Bár a hazai szántóföldi termelők az ellátási lánc legelején állnak, és korlátozott a ráhatásuk a piaci folyamatokra, a globális hiány és a jelentős többletköltségek miatt borítékolható, hogy az áremelkedés a teljes termékpályán végig fog gyűrűzni.