A disznóparéj Amerikában őshonos, Magyarországra a 18. században került be, és igen gyorsan kezdett el terjeszkedni. Annyira, hogy mára hazánk egyik legagresszívebben terjedő gyomja.
A szőrös disznóparéj jellemzői
A szőrös disznóparéj kozmopolita, megművelt területeken gyakori, terhes gyomnövény. Egyéves, körülbelül 10–70 cm magas, erőteljes, vastag szárú faj. A szár és a levélfonák erei sűrűn molyhosak, a levelek pedig hosszú nyelűek, tojásdadok, hirtelen nyélbe keskenyedők. A gomolyvirágzat tömött, vaskos, fehéreszöld végálló álfüzérekbe szerveződik. Termése keresztirányban kupakkal nyíló tok. Virágzása július-szeptemberben van.
A szőrös disznóparéj gyógyhatása
Bár egy agresszív és gyorsan terjedő gyomfajról van szó, ennek ellenére a szőrös disznóparéjt a világban többfelé is fogyasztják. Egyetlen mérgező Amaranthus-fajt sem ismernek, de a levelek oxálsavat tartalmaznak, és nitrátban gazdag talaj esetén nitrátokat is, így forrás után a főzővizet mindenképp le kell önteni róla. Érdekesség, hogy a szőrös disznóparéjt az amerikai őslakosok számos ételben és gyógyszerként is felhasználták. A levelek egyébként C-vitaminban, A-vitaminban, kalciumban, foszforban, vasban, a magok pedig fehérjékben gazdagok. Emellett még enyhe vízhajtó és hashajtó hatással is bírnak a levelei.
Radikális változásokat hozna az agrárkamara működésében a testület átvilágításáért felelős kamarai biztos.
A fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, mit vásárolnak és mit tesznek az asztalra.
Komoly kihívásokkal telt az elmúlt egy év a tejipar számára, az EU-ban a növekvő tejtermelést jelentős árkorrekció követte, miközben a késztermékek ára is visszaesett.
Nemcsak drágult a termék az unióban, de a harmadik országokból származó behozatal is drasztikusan megugrott.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
