Az Európai Bizottság 2022 márciusában döntött arról, hogy az orosz-ukrán háború okozta nehézségek enyhítésére a tagállamok ideiglenes válságtámogatást nyújthatnak. Erre eredetileg 2022. december 31-ig lett volna lehetőség, nemzeti forrásból, ám ezt meghosszabbították 2023. december végéig - ismertette Detre Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. A szakember elmondta, hogy a határidőn túl a rendelkezésre álló keretösszeget is megnövelték, amely így vállalkozásonként 500 ezer euró helyett a 2 millió eurót is elérheti, az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások 62 ezer euró helyett 250 ezer eurót is igényelhetnek, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások pedig 75 ezer euró helyett 300 ezer euróra pályázhatnak.

Az idei évben nemcsak az orosz-ukrán háború okozott komoly nehézségeket a gazdálkodóknak, a nyári hónapokban a rendkívüli aszály sújtotta egész Európát. Magyarországon az állattartók szeptemberben a tömegtakarmány (széna, szalma, szenázs, szilázs) szállítási költségeinek részbeni kompenzálása végett egyszeri, vissza nem térítendő támogatást igényelhettek. A kérelmek kifizetéseit a Magyar Államkincstár december 31-ig folyósítja. Detre Miklós beszélt a baromfi- és kocatartók kivételes alkalmazkodási támogatása az év márciusában nyílt meg, 6,3 milliárd forintos keretösszeggel, amelyből szeptember végéig a baromfitartók részére 4,3 milliárd forintot, a kocatartók részére pedig 2 milliárd forintot fizettek ki. Fontos volt továbbá az építési beruházások költségnövekedéseinek finanszírozására hozott intézkedés is, amelyre 367 kérelem érkezett az Államkincstárhoz. Az országot a nyári hónapokban sújtó rendkívüli aszály miatt 2022. november 1-től november 30-ig volt lehetőség a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására.

Detre Miklós elmondta, hogy 2022. november 30-ig 876 milliárd forintnyi mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást fizettek ki, és ez december végéig el fogja érni a 930 milliárd forintot is. A Vidékfejlesztési Programon belül összesen 102 felhívás jelent meg idén, ebből 67 beruházási típusú volt. Ezekre 66426 támogatási igénylés érkezett, és több mint 38 ezer támogatói döntés született. A teljes időszakban 50801 előleg és kifizetési kérelmet nyújtottak be, amelyek több mint 86%-ánál már lezárult az ügyintézési folyamat. A szakember ismertette, hogy mostanáig 42748 kérelem kifizetése történt már meg, mintegy 690 milliárd forint összegben. 4201 kifizetés iránti kérelem feldolgozása még folyamatban van. A támogatott projekthez kapcsolódóan a beadott változásbejelentések száma meghaladta a 72 ezret, amelynek 97%-át már el is bírálták.

A Magyar Államkincstár elnökhelyettese beszélt arról is, hogy 2023-ban kiemelt feladat lesz a VP beruházási kifizetések teljesítése, mivel az elmúlt 2 évben jelentős mértékű forráslekötésre került sor, amellyel el kell számolniuk a kedvezményezetteknek, és az Államkincstárnak a programozási időszak végéig (2025) ki kell fizetni ezeket, a forrásvesztés elkerülése érdekében. Emellett elindulnak a projektlezárások azon projektek tekintetében, amelyeknél a 3, illetve 5 éves fenntartási időszak le fog járni, valamint a KAP Stratégiai Terv új beruházási intézkedései is elindulnak. Erre várhatóan 2023 második felében fog sor kerülni. Detre Miklós beszélt a Területi Monitoring Rendszerről (TMR) is, amelynek a bevezetésére 2023-tól kötelezik a vonatkozó közösségi szabályok a tagállamokat. Ennek keretében a KAP végrehajtásáért felelős hatóságoknak - Magyarországon az Államkincstárnak - be kell gyűjtenie, fel kell dolgoznia és ki kell értékelie az Európai Űrügynökség Sentinel műholdjainak releváns adatait. Ennek során ötnapos periódusban fogják lefotózni az ország teljes területét, így nagy felbontású, multispektrális képeket fognak készíteni. A szakember elmondta, hogy az adatok automatikus, algoritmusok által végzett kiértékelésével következtetni lehet majd a különböző támogatási feltételek betartására.

Címlapkép forrása: Agrárszektor