2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Egyre több magyar gazda lépi ezt meg: ők már tudják, mekkorát kaszálhatnak vele

agrarszektor.hu
A precíziós gazdálkodás és a digitalizáció ma az egyik legperspektivikusabb terület az agráriumban, és a hatékonyságot tekintve kitörési lehetőséget jelenthet a legtöbb hazai agrárvállalkozás számára is. Az élesedő verseny miatt az is nyilvánvaló, hogy hosszabb távon alulmaradhatnak a piaci versenyben azok a gazdálkodók, akik nem veszik át a folyamatosan megújuló precíziós és digitalizációs fejlesztéseket. A technikai előrelépést könnyítheti, hogy a precíziós gazdálkodás erősítése kiemelt figyelmet kap jövőre induló új uniós Közös Agrárpolitikában, és az ilyen irányuló modernizációs törekvéseket prioritásként kezeli a kormány agrárpolitikája is. De milyen új lehetőségek nyílhatnak meg a precíziós és agrárdigitalizációs gazdálkodás számára a jövőben? Melyek a fejlesztések új irányai, illetve milyen költségekkel és jövedelemnövekedéssel kalkulálhatnak a termelők? A Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián a szakértők ezekre a kérdésekre keresték a választ

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Az már látszik, hogy a navigáció alapú megoldásokra nyitottak a felhasználók, igénylik használják és szeretik, a gépkezelőktől a tulajdonosokig. A helyspecifikus gazdálkodásra megvan az érdeklődés, de erős szaktanácsadást kell mögé tenni - mondta Mészáros Gábor, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. A szakember elmondta, hogy a magyar termelőket általában mindig érdekelték az új technológiák és alkalmazásuk. 2006 és 2008 között a KITE Zrt. partnereinek már 50-70%-a igényelte a precíziós talajmintavételt, és a hozamtérképek és domborzattérképek alapján készültek kijuttatási térképek is, de itt megállt a történet, és a differenciált kijuttatás már nem valósult meg. Mészáros Gábor szerint ekkor még sem a magyar gazdatársadalom, sem pedig a szakemberek nem voltak felkészülve erre a technológiára, a trendekben azonban látszott, hogy a navigációs eszközök és szolgáltatások működnek, és a gépkezelőktől az irányítókon át a tulajdonosig mindenki szerette ezt a technológiát. 2010-ben már megközelítette az 1 ezer darabot azoknak a gépeknek a száma, amelyeknél volt navigációs rásegítés, ez mostanra 3 ezer fölött jár, ami megközelítőleg 1500 partnert jelent, és a vállalat által partnerei által megművelt 2,4 millió hektárnak a felén, 1,2 millió hektáron biztosítanak RTK-szolgáltatást.

A technológia- és a szemléletváltás megtörtént, a gazdák kihasználták annak az előnyét, hogy navigációs szolgáltatásokkal, egyre nagyobb munkaszélességű gépekkel, szakaszvezérlésű rendszerrel gazdálkodhattak

- mondta Mészáros Gábor.

A szakember ismertette, hogy a precíziós gazdálkodás első időszakában, 2011 és 2018 között minden évben nőttek a kukoricahozamok, az adatok vizsgálata alapján az országos átlagoknál 14-17%-kal magasabb hozamokat értek el azok, akik ilyen technológiákat használtak. Mostanra pedig elmondható, hogy trendszerűen nő azon gazdálkodók jövedelme, akik precíziós eszközöket használnak. A helyspecifikus gazdálkodás és az erre képes eszközök kapcsán Mészáros Gábor beszélt arról, hogy a 2000-es évek óta óriásit fejlődött a technológia és az automatizálás, kifinomultabb módszereket lehet ajánlani a termelőknek. A KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója szerint tanulni kellett a múlt hibáiból: ha nincs szaktanácsadás, nehezen fog menni a technológia adaptálása, ugyanis kiderült, hogy a termelők nem akarnak modelleket futtatni és térinformatikával foglalkozni, ezt szerintük inkább csinálja meg a szaktanácsadó. Ennek a helyzetnek a megoldása az volt, hogy olyan alkalmazásokat kell fejleszteni, amiket már a gazdák is tudnak használni. Mészáros Gábor ezután ismertette a 2015-ben elindult szaktanácsadási szolgáltatás, a 2020-ban elindult Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PGR) és a Kiemelt Szolgáltatási Igazgatóság eredményeit: ez alapján a KITE Zrt. a fentebb említett 1,2 millió hektáron nyújt valamiféle szolgáltatást, 800 ezer hektárnál már fel van véve a táblakontúr, ami a helyspecifikus gazdálkodás alapja, 650 ezer hektárról vannak műveleti adatot, és 294 ezer hektárnál tényleges helyspecifikus gazdálkodás folyik. Ebben komolyabb növekedés várható a következő időszakban, a pályázatok miatt jövőre akár 400-450 ezer hektárra is nőhet ezen területek nagysága. A digitalizáció kapcsán a szakember elmondta, hogy a farm menedzsment szoftverük adatai alapján a magyar gazdák az ellenőrzést, információszerzést biztosító szolgáltatásokat, a meteorológiai szolgáltatásokat, a mobilos applikációt és a kijuttatás-tervezőt szeretik a leginkább. Ezeken kívül egyre komolyabb szegmenssé válik az öntözés, ahogy a drónok mezőgazdasági használata is.

Mészáros Gábor, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója
Mészáros Gábor, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója

A digitalizáció az agrárium minden területén befolyásolja a dolgokat. A pozitív hozadékok egyértelműen láthatóak, de ne feledkezzünk meg a veszélyekről se! Ha valaki nem a megfelelő megoldást, nem a megfelelő eljárást, nem a megfelelő technológiát választja, akkor annak súlyos következményei lehetnek, akár a technológiába vetett hitet is megrendítheti - jelentette ki Okvátovity István, az Axiál Kft. fejlesztő térinformatikusa. A szakember szerint a digitális mezőgazdaság hallatán a legtöbben egy olyan rendszert képzelnek el, ahol a gépek autonóm módon teszik a dolgukat, minden mindennel szinkronizálva van, az ember pedig már csak felügyeli a folyamatokat. A valóság azonban ennél összetettebb, vannak olyan kérdések, amelyekre csak a következő időszak fogja megadni a válaszokat. Okvátovity István beszélt arról is, hogy a digitalizációnak nemcsak hardver, hanem szoftver oldala is van, ahol az adatokról, azok gyűjtéséről, tárolásáról és felhasználásáról szól. Ha ezeket fel szeretnék használni a termelés folyamán, akkor olyan formába kell önteni őket, hogy akár a felhasználó, akár az erre szánt rendszer is képes legyen dolgozni velük.

De mi kell ahhoz, hogy ezek a megoldások rentábilisek lehessenek? Elsősorban megalapozott információ, valamint olyan eszközök, amelyek ezt a saját nyelvünkre, vagy a gépeink nyelvére is le tudják fordítani

- mondta Okvátovity István.

A szakember szerint is vannak olyan gazdák, akik magára az adatra nem kíváncsiak, csak az érdekli őket, hogy ezt hogyan lehet felhasználni. A talajvizsgálati jegyzőkönyvek feldolgozása még nem digitalizáció, ám ha a folyamat végén az ezekből - adatok, térképek, trendek - származó információkat jól láthatóan a gazdák rendelkezésére lehet bocsátani, akkor már digitalizációról lehet beszélni. De ide tartoznak a zónázási módszerek is, amelynek során mostanra már néhány kattintással, beláthatóan rövid időn belül és nemcsak egy év, hanem több év adataiból dolgozva lehet zónatérképeket készíteni. Okvátovity István szerint azonban ennek is vannak buktatói, ha ugyanis nem a megfelelő évet választja az ember, vagy rossz térképet használ, akkor a rossz adatok alapján téves következtetésekre juthat, amelyek a döntéseit is negatívan fogják befolyásolni. Az Axiál Kft. fejlesztő térinformatikusa szerint, a nincs szaktanácsadás, illetve ha az ember nem használja fel a rendelkezésére álló, releváns adatokat, akkor búcsút inthet a szakmaiságnak. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyon sok információ a helyspecifikus gazdálkodásnak és a digitalizációnak csak az egyik oldala. A másik oldalt a megfelelő eszközök kiválasztása áll, és meg kell találni a kettő között az összhangot, mert csak úgy lehet a maximumot kihozni a technológiából. Okvátovity István elmondta, hogy manapság minden gyártónak saját adatbázisa, rendszere és megoldása van a termelés során felmerülő kihívások kezelésére. De ha van egy olyan rendszer, amivel a különböző gyártók gépeinek az adatait egyben lehet kezelni, akkor azt használni is kell, mert az már valóban a digitális, illetve helyspecifikus mezőgazdaság. A digitalizáció azonban akkor működik, ha valamennyi szeletét össze tudjuk rakni - emelte ki a szakember.

Okvátovity István, az Axiál Kft. fejlesztő térinformatikusa
Okvátovity István, az Axiál Kft. fejlesztő térinformatikusa

Az adatalapú gazdálkodás a jövő, valahogyan minden gazdálkodásnak ezt kell elővezetnie a következő időben. Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki-kereskedelmi vezérigazgató-helyettese szerint 2010-ben, amikor elkezdték a precíziós gazdálkodás megvalósítását, akkor még nem volt saját szoftverük rá, a John Deere rendszerét tudták használni, és eleinte egy irányú volt az adatáramlás, a gépek adatait gyűjtötték össze a felhasználók, mostanra már a felhőalapú technológiának köszönhetően a másik irányba, a felhasználótól a gépek felé is lehet adatokat továbbítani. A szakember szerint partnereknek a következő időszakban nagy feladat lesz a rendszer használatának megtanulása, mivel a digitalizáció a mezőgazdaság 5.0-ra (autonóm eszközök) való felkészülés alapja, e nélkül a 4.0-ba való átlépés se fog sikerülni. Most kell megkeresni a jövő operátorait, akik kezelni tudják majd ezeket a gépeket, de a tudástranszfer megvalósításához kell az állami támogatás is. A szakember szerint most minden a hatékonyságról szól: a gazdálkodók oldaláról az a kérdés, hogy hogyan tudják minél hatékonyabban elvégezni a feladataikat, a szolgáltató pedig hogyan tudja ezt a saját oldalán biztosítai.

Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki-kereskedelmi vezérigazgató-helyettese
Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki-kereskedelmi vezérigazgató-helyettese

Az elmúlt 4-5 évben óriási fejlődésen mentek keresztül a drónok - jelentette ki Udvarhelyi Csaba, a Drone Agro Kft. ügyvezetője, hozzátéve, hogy kijuttatás-technikában nem volt nagy változás. Japánban és Kínában már egy ideje használtak távirányítású gépeket, ám ezeknek el kellett érnie egy olyan szintre, hogy európai piacok számára is megfeleljenek. Ezek a gépek már nemcsak a háti permetezővel, de a szántóföldi kijuttatásra alkalmas vontatott gépekkel is fel tudják venni a versenyt. Emellett a biztonsági rendszerekben is komoly fejlődés történt, a legújabb drónok már minden irányban képesek érzékelni, és automatikusan el is tudnak kerülni bármiféle felmerülő akadályt. A kijuttatási térképek már megszerkeszthetők úgy, hogy már tartalmazzák az összes lehetséges akadályt és tereptárgyat. A jövőben fontos kérdés lehet, hogy a gazdálkodók, vagy a szolgáltatók képezzék-e ki magukat a drónok kezelésére, de szakember szerint egy fele-fele arány fog kialakulni ezen a téren.

Udvarhelyi Csaba, a Drone Agro Kft. ügyvezetője
Udvarhelyi Csaba, a Drone Agro Kft. ügyvezetője

A drónozásnál, különösen a monitoring feladatok során rendkívül sok adat keletkezik. Ezek felhasználása során elsődleges a technológiai fegyelem. Solymos Gyula, a 4iG Nyrt. műszaki-vezérigazgató-helyettesi tanácsadója elmondta, hogy ők alapvetően a blockchain technológiában és az adathitelesítésben hisznek, de van egy olyan pilot projektjük ezen a téren, ami a drónoknál is működhet. Lényegében ez egy "drón-feketedoboz", ami telemetriai és repülési adatokat fogja hitelesíteni: egyebek mellett adatot fog szolgáltatni arról, hogy hol juttatott ki az ember, mit juttatott ki, milyen volt a szélsebesség, illetve hogy milyen volt az adott szer szóródása. Ez pedig rengeteget segíthet a vitás kérdések eldöntésénél. A szakember szerint arra is szükség lenne, hogy a szántóföldön ne csak adatokat gyűjtsenek az emberek, hanem hiteles adatokat gyűjtsenek. Solymos Gyula szerint a jövőben emberi beavatkozás nélkül kell adatokat gyűjteni, azokat már a szenzorokban, IoT eszközökben hitelesíteni kell, és ezekből egy úgynevezett digitális ujjlenyomatot kellene készíteni, amit aztán lehet tárolni a blockchain-en belül. A szakember beszélt arról is, hogy február óta a világban jelentősen megnőtt a kibertámadások száma, emiatt kiemelt fontosságú lett az adathitelesség és a megbízhatóság. Az adatok tárolása kapcsán Solymos Gyula a felhőalapú megoldásokat látta a legmegbízhatóbbnak.

Solymos Gyula, a 4iG Nyrt. műszaki-vezérigazgató-helyettesi tanácsadója
Solymos Gyula, a 4iG Nyrt. műszaki-vezérigazgató-helyettesi tanácsadója

A mesterséges intelligenciákhoz technológia már rendelkezésre áll, de amíg nincs olyan adat, amire ezt fel lehetne építeni, addig óvatosnak kell lenni - emelte ki Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. csoportvezetője. A szakember a hozamadatok kapcsán elmondta, hogy ezeknek a szakszerű, pontos gyűjtése még nem teljesen megoldott, de a jövőben az mindenképpen fontos lesz, hogy az adatgyűjtés során az emberi tényező minél inkább ki legyen küszöbölve. A szakember szerint a mostani digitalizációs pályázat kapcsán elmondta, hogy bőven vannak még problémás kérdések, mint például a területi határok pontos lekövetése, ám ezekre válaszokat kell találni. Mesterházi Péter Ákos elmondta, hogy az Axiál Kft. is a felhőalapú adatgyűjtésben látja a jövő zálogát, legyen szó például telematikai adatokról, vagy elvégzett munkavégzésről. A lehető legtöbb helyről akarnak adatot gyűjteni, és a felhőben tárolni. Minden gazdaságnak lesznek gondjai az adatok gyűjtésével és rendszerezésével, ugyanakkor elengedhetetlen fontosságú, hogy csak az arra jogosult személy(ek) tudják ezeket szerkeszteni és módosítani. Az autonóm gépek fejlesztése kapcsán a szakember elmondta, hogy ezek nem egyszerre fognak létrejönni, hanem lépésről lépésre. Azt azonban a digitalizációnál sem szabad elfelejteni, hogy ez egy folyamat, amit mindenkinek a saját körülményeire kell szabni. Az igazán nagy kérdés az, hogy ki mit lát a digitalizációs pályázatban? Ki az, aki lehetőséget lát a fejlődésre, és ki az, aki csak egy új gépet akar venni. Egyelőre még nagyon kevés olyan gazda van Magyarországon, aki ezt tényleg komolyan gondolja. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy idő kell hozzá, amíg a gazdák érdeklődése felébred az újdonságok, új technológiák iránt. Most az a legfontosabb, hogy mindenkinek kialakítsa magában azt, hogy mit is akar elérni.

Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. csoportvezetője
Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. csoportvezetője

Hajdú Attila, a Bayer Hungária Kft. Climate Field View szakértője szerint jók azok a folyamatok, amelyek most elkezdődtek. Ha a gazdák elkezdik a rendelkezésükre álló rendszereket használni - és teljesen mindegy, hogy mit és milyet -, akkor azoknak a bekerülési értéke előbb-utóbb meg fog térülni. A szakember beszélt arról is, hogy 2020-ban vezették be a Climate Field View döntéstámogató rendszert, akkor a partnereik 16%-a készített önállóan kijuttatási terveket, most, alig két évvel később ezek aránya 56%-ot tesz ki. Hajdú Attila szerint, egy autonóm döntéstámogatási eszköz használatával azok lehetnek sikeresek, akik felkészültek arra, hogy önállóan döntéseket hozzanak. Akiknél ez nincs meg, azok nem lesznek elégedettek ezzel a termékkel. A szakember beszélt arról is, hogy a digitális megoldásoknál nincs olyan, hogy legjobb, mindenkinek magának kell rájönnie, hogy az ő elképzelései, az ő tervei számára melyik a leginkább megfelelő. Nagyon sok minden pótolható információval, adatokkal és képzéssel, a termelői helyismeret kivételével. Erre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy megalapozott döntések szülessenek.

Hajdú Attila, a Bayer Hungária Kft. Climate Field View szakértője
Hajdú Attila, a Bayer Hungária Kft. Climate Field View szakértője

A szakemberek szerint a következő digitális mezőgazdasággal kapcsolatos pályázatban sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a digitális megoldásokra, illetve a drónokat is bele kellene venni a pályázatba, mert hardveresen már minden a rendelkezésre áll. Abban mindenki egyetértett, hogy képzés és oktatás nélkül nem lesz előrelépés, így azt kiemelten kellene támogatni a következő kiírás során.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Kapcsolódó cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?