2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Nincs megállás: januárban jön az újabb áremelés a magyar élelmiszerláncokban

agrarszektor.hu
Kétségtelen, hogy rendkívüli időszakot élnek át ma a magyar élelmiszeripari vállalkozások, mert meghatározó költségelemeik drasztikusan drágulnak, miközben kiszámíthatatlanná vált, hogy az elkerülhetetlen élelmiszerár-emelések hatására mennyire fogják vissza vásárlásaikat a fogyasztók. De vajon milyen túlélési esélyek kínálkoznak az iparágak vállalkozásai számára, milyen támogatási lehetőségekre számíthatnak, és miként változnak a velük szemben támasztott kereskedelmi elvárások? A Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetésen elhangzottak alapján borítékolható, hogy nehéz év lesz mindenki számára, a komoly élelmiszer-drágulás pedig csak most jön.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Előadásában Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az elmúlt egy évben az élelmiszer-termelési lánc rendszerszintű problémái egyre inkább felszínre kerültek. Tény, hogy óriási infláció van az élelmiszerek tekintetében is, ugyanakkor a szakember feltette a kérdést: vajon biztos, hogy ez csak infláció? Vagy lehet azt mondani, hogy van egy ár-újrapozicionálás? Lehet, hogy az elmúlt 20 évben túlságosan alacsonyak voltak az élelmiszerárak, és csak az utóbbi években kezdett emelkedni. Emellett más nehézségek is vannak: a terménypiacon tapasztalható spekuláció korábban nem látott magasságokba lökte a terményárakat. A globális termelés pedig idén általánosnak mondható. A klímaválság és az energiaválság pedig csak tetőzi a bajt. Ebben a helyzetben még fontosabb az ellátási lánc fenntarthatósága, és az, hogy a termőföldtől az asztalig, mindenki tudja folytatni a tevékenységét.

Pár terméknél 5% az áfa, de a legtöbb esetben 125 forintból 27 az államé. A termelési lánc alsó részein nagy volatilitással szembesülünk. Van, amikor a termelők nevetnek és a feldolgozók sírnak. Van, amikor fordítva. Az akciók kapcsán fontos megemlíteni, hogy sokszor túlzásukba esünk. A normál árak túl magasak, utána akár 40-50%-ot is engedhetnek az áruházak. De felteszem a kérdést: nem lenne jobb, ha például kisebb akciókkal, de alacsonyabb normál árakkal működne a kereskedelem? A termékek valódi értéket képviselnének és a fogyasztók is jobban éreznék magukat. Sőt, benzinnel is sokat lehetne spórolni, ha nem kellene boltról boltra járni az akciós termékek után kutatva.

Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója
Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója

Hozzátette, nagyon kell arra figyelni, hogy a hatékonyságnövelést nem lehet a környezetvédelmi és az állatjóléti szempontokkal ellentétesen végezni. A természetet és az állatokat nem lehet a végletekig kizsákmányolni, kifacsarni, meg kell találni a józan középutat. Itt is ugyanaz a helyzet, mint az élelmiszer esetében: ne legyen túl olcsó és megfizethetetlen sem. Az sem helyénvaló, hogy sokszor olcsóbb az étel, mint a kutyaeledel. Továbbá fontos kérdés az is, hogy lehet-e fenntarthatóvá tenni a termelési láncot? És itt nem csak a környezet szempontjából kell ezt a kérdést megvizsgálni, hiszen anyagi fenntarthatóság is létezik. Ha nincsen megfelelő megtérülés egy tevékenységben, akkor a szakemberek, a tőke és a vállalkozók más szektorba vándorolnak.

Meddig drágulhatnak még az alapanyagárak?

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy az alapanyag esetében az árak tetőzése várható, ha a körülmények és az időjárás kegyesebb lesz és a háború is csendesedik.

Optimizmusra vall, de várhatóan az alapanyagok ára nem emelkedik tovább, sőt, több esetben csökkenésre is lehet számítani. Lehetnek termények, melyek már az első negyedévben is csökkenhetnek, a többi a második félévtől. A legmegalapozottabb szakmai prognózisunk alapján tudjuk ezt elmondani

- vélekedett.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke

Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője, mint mondta, reménykednek abban, hogy nem emelkednek tovább az alapanyagárak és az élelmiszerárak. A fogyasztóknál azt látják, hogy a termékek elértek egy olyan árat, ami a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, ez pedig az egész országban meglátszik az értékesítésben. Erre reflektálva Éder Tamás kiemelte, hogy az alapanyagárak tetőzése nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árak ezt rögtön lekövetnék.

Most egy az egyben az látszik, hogy beépül januártól az összes olyan költség, ami idén folyamatosan, egymást követően, hónapról hónapra bekerült a „rendszerbe”. Azt gondolom sajnos, hogy januártól vagy az első negyedévtől nagyon komoly élelmiszer-áremelkedést kell elérnie az egész integrációnak

- fogalmazott Ruck János, a Gallicoop Zrt. operatív vezérigazgatója.

Ruck János, a Gallicoop Zrt. operatív vezérigazgatója
Ruck János, a Gallicoop Zrt. operatív vezérigazgatója

A Kometa ügyvezető igazgatója szerint kérdés, hogy meddig fognak maradni az árak ezen a magas szinten, és az, hogy tudnak-e még feljebb menni?

Úgy gondolom, hogy januárban is még nagyon alacsonyak voltak az árak. Ugyanakkor fontos, hogy lehet, hogy nem tudunk csökkenteni az árakon, viszont tudunk emelni a béreken. És ez egy nagyon lényeges pont. Ha minden így marad, ha tartjuk ezt az elvet, hogy alacsonyan kell tartani az árakat, mert nincsen pénze az embereknek, nem emelik a béreket sem, akkor ennek az lesz az eredménye, hogy a társadalom csak szegényebb lesz a jövőben

- emelte ki a szakember.

Horváth Ferenc egyetértett abban, hogy az energia -és az alapanyagárakat be kell építeni, ugyanakkor nem gondolja, hogy a kereskedelem ellene lenne ennek. Hiszen a cél az, hogy a lehető legnagyobb forgalmat érjék el, ezáltal lehet fedezni a költségeket. Nincsenek az emelkedés ellen, de azt látni, hogy elérnek egy olyan szintet, ami nagyon komoly fogyasztáscsökkenéshez vezet. Ennek lehet egy pozitív oldala: mint fogalmazott, reméli, hogy mindenki kevesebbet és tudatosabban fog vásárolni, ezáltal csökken az élelmiszer-hulladék. Egyúttal ott van a másik oldal is: olyan kevés a pénze az embereknek, hogy kétszer is meg kell gondolni, hogy mit és hogyan vásárolnak. Előbb-utóbb pedig ténylegesen béreket kell emelni. Meg kell találni azt a szintet, ahol a fogyasztás megtalálja a kínálatot. 

Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari vezetője
Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője

Egyetértek mindezzel, de véleményem szerint ezek sokszor túl vannak dramatizálva. Azt gondolom, hogy nem kell megijedni, hogy ha az élelmiszerárak egy magasabb árszinten stabilizálódnak. Ez ösztönzi majd az embereket, hogy tudatosabbak legyenek. Nem hinném, hogy elvárható, hogy 2200 forintért lehessen csont nélküli karajt venni itthon, mikor tudjuk, mekkora munka és előállítási költség van mögötte. Az a fontos, hogy ne a kutyaeledel legyen drágább annál az élelmiszernél, amit az ember sok-sok hónapon keresztül állít elő

- mondta Ruck János.

Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy az élelmiszeripari szektor valóban nagyon fontos lett, az elkövetkezendő ciklusban 750 milliárd forintot tudnak majd költeni erre az ágazatra. Az államtitkár szerint nagyon fontos az, hogy a modernizáció és a digitalizáció felé tereljék a beruházásokat. Itthon a legmagasabb az élelmiszer-infláció, viszont, ha ebbe az irányba tudják tolni a beruházókat, akkor megálljt tudnak talán parancsolni az áremelkedéseknek. Hamarosan pedig eldőlhet, hogy mi lesz a sorsa az élelmiszer-árstopoknak.

Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára
Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára

Az árstopokkal kapcsolatban Ruck János kifejtette, hogy bizony torzító hatása is van más élelmiszerekre nézve. Mint fogalmazott, hosszú távon lehetetlen 3300 forinttal „kint lenni” a polcokon a pulykamellel, mikor fele ennyiért lehet kapni csirkemellet is. Hangsúlyozta, támogatni kell a családokat, de nem biztos, hogy erre ez a legjobb mód.

Mi lesz a magasabb minőségű termékekkel?

Éder Tamás úgy gondolja, hogy óriási a kockázat. Az elmúlt 10-12 évben érdemben javultak a magyar polcon lévő termékek minősége. Nemcsak a szabályozás eredménye az, hogy eltűntek bizonyos „imitátumok”, valamire hasonlító termékek. Ez köszönhető annak, hogy a fogyasztók reálbére növekedett, így a minőségi termékek is kelendőbbek lettek. Ehhez tartozik az edukáció is. Most azonban ismét nő az igény az olcsóbb termékekre, a piac pedig reagál: ha azt látja, hogy van kereslet, akkor bizony lesznek, akik csinálnak olcsóbb termékeket. 

Minél tovább folytatódik az, hogy az árak emelkednek, a bérek viszont nem, annál valószínűbb lesz, hogy keresni fogják ezeket a termékeket, és lesz is, aki legyártja őket.

Ezt pedig Horváth Ferenc is megerősítette, hiszen elmondása szerint már most, az elmúlt 2-3 hónapban is lehetett látni, hogy az olcsóbb termékek felé nyúlnak többen. Ez nem jelenti azt, hogy rosszabb minőségű élelmiszerek a kelendőbbek, de tény, hogy a drágább, prémium kategóriás áruk iránt nem akkora a kereslet, mint korábban. Nobilis Márton kiemelte, hogy azt a 750 milliárd forintot úgy kell elkölteni, hogy a magyar élelmiszeripar alapját le tudják tenni az elkövetkezendő 20-30 évre. A szakértők mind egyetértettek abban, hogy valóban a lehető leggyorsabban le kell reagálni az igényeket, és nem szabad hagyni, hogy a gyengébb minőségű termékek elárasszák a polcokat. Nagyon hiányzik az úgynevezett „B”- kategória, mely nem prémium minőséget képvisel ugyan, de nem is "imitátum", hanem egy megfizethető, minőségben is megfelelő termékkategória.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Kapcsolódó cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?