Teljesen átalakítja a szántókat ez a különös állat: furcsa nyomokat hagy maga után
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
A bibircses nyír főleg középhegységeinkben fordul elő mészkerülő erdőkben, láperdőkben, homoki tölgyesekben. A bútor- és papírgyártásban is használják.
A bibircses nyír elterjedése és jellemzői
Európa nagy részén megtalálható fafaj. Felhatol a hideg övbe is, elterjedésének északi határa a 65. szélességi foknál van. Ázsiában pedig Mongóliáig terjed. Ökológiai szerepe nagyon fontos, pionír fafajként az elsők között jelenik meg a lepusztult területeken, megakadályozza a további leromlást, valamint segíti a többi faj megtelepedését. Területaránya 0,3%, főleg középhegységeinkben fordul elő mészkerülő erdőkben, láperdőkben, homoki tölgyesekben. Hazánkban inkább csak parkfaként, díszfaként ültetik a tűzifa és a bútor- és papírgyártás mellett.
A bibircses nyír rendkívül tág tűrőképességű, mind a négy klímazónánkban megél, jól bírja a hideget, meleget, szárazságot, többletvízhatást is elviseli. Inkább a savanyú talajokat kedveli, tápanyagigénye alacsony. Viszont nagyon fényigényes, olyannyira, hogy még az oldalárnyalást sem bírja. Nagyjából 25 méter magasra nőhet meg, törzse egyenes, ágai vékonyak, koronája laza, gallyai pedig lecsüngők.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
Lényegesen egyszerűbb lesz a gazdák dolga, az állathangok értelmezésében is segít a mesterséges intelligencia.
A szakértők szerint most már nem történhetne meg a két évvel ezelőtti pánik a műtrágyapiacon, mert magasabbra került az ágazat ingerküszöbe.
Az olyan innovációk, mint a mesterséges intelligencia, a drónok és a precíziós gazdálkodás, egyre nagyobb szerepet kapnak az agráriumban.
20 év után pont kerülhet az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodásra.