A bibircses nyír főleg középhegységeinkben fordul elő mészkerülő erdőkben, láperdőkben, homoki tölgyesekben. A bútor- és papírgyártásban is használják.
A bibircses nyír elterjedése és jellemzői
Európa nagy részén megtalálható fafaj. Felhatol a hideg övbe is, elterjedésének északi határa a 65. szélességi foknál van. Ázsiában pedig Mongóliáig terjed. Ökológiai szerepe nagyon fontos, pionír fafajként az elsők között jelenik meg a lepusztult területeken, megakadályozza a további leromlást, valamint segíti a többi faj megtelepedését. Területaránya 0,3%, főleg középhegységeinkben fordul elő mészkerülő erdőkben, láperdőkben, homoki tölgyesekben. Hazánkban inkább csak parkfaként, díszfaként ültetik a tűzifa és a bútor- és papírgyártás mellett.
A bibircses nyír rendkívül tág tűrőképességű, mind a négy klímazónánkban megél, jól bírja a hideget, meleget, szárazságot, többletvízhatást is elviseli. Inkább a savanyú talajokat kedveli, tápanyagigénye alacsony. Viszont nagyon fényigényes, olyannyira, hogy még az oldalárnyalást sem bírja. Nagyjából 25 méter magasra nőhet meg, törzse egyenes, ágai vékonyak, koronája laza, gallyai pedig lecsüngők.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
