A beltéri, rendkívül leegyszerűsített ökoszisztéma miatt a szobanövények megszenvedhetik a biológiai védekezés hiányát, ami azt jelenti, hogy nincsenek segítségükre azok a ragadozók, amelyek kordában tartanák a növényi kártevőket. Az ellenük való védekezés ráadásul azért is nehezebb a házban, mint például egy üvegházban, mert ez utóbbiban szinte egész évben lehet tartani fátyolkákat és ragadozó atkákat, melyek a károsítókkal táplálkoznak - írja a Mother Earth News.

Az első stratégia, amelyet érdemes alkalmazni már akkor, amikor néhány kártevő megjelenik, a fizikai: kézi szedés, összenyomás vagy a növényről való lerázás, de a növények enyhén szappanos vízben történő mosása is segíthet a problémán. Késő tavasszal és nyáron, amikor sok általános rovarragadozó és parazita található a kertekben, a megbetegedett növények szabadban való elhelyezése is megoldhatja a problémát. Vagy eltűnnek majd a kártevők, vagy a vándorló levéltetvekhez hasonlóan a kártevők nyári nemzedéke másik gazdához repülhet.

Új őrület indulhat nálunk is: egyre többen ültethetik ezt a növényt a kertbe

Kutatók szerint a vaskoslevelű madárbirs a legjobb cserje az autók kipufogógázai által szennyezett levegő tisztítására.

Hogyan lehet megszabadulni a levéltetvektől a szobanövényeken?

Levéltetvek jelenléte esetén mézharmat (levéltetvek által kiválasztott cukros termék) jelenik meg a növényeken, így lehet a legkönnyebben észrevenni őket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első pár károsító kézzel leszedhető, bár nem ez a leghatásosabb megoldás. Ha az időjárás engedi, érdemes a növényt inkább kitenni a szabadba egy védett, világos helyre.

Szükséges lehet az egész növényt többször lemosni, ezzel sokat tehetünk a levéltetvek eltűntetésének érdekében.

A szabadban előfordulnak olyan ragadozó rovarok, melyeknek táplálékul szolgálhatnak a levéltetvek. A mézharmat kiváló táplálékot jelent például a hangyáknak, ezért ha a szabadba tesszük a fertőzött növényeinket, érdemes ügyelni arra, hogy a hangyák ne férjenek hozzájuk. Ha úgy látjuk, hogy eltűntek a károkozók, visszatehetjük beltéri helyükre növényeinket. 

A poloskákkal fertőzött növények esetén is megoldást jelenthet a rovarok kézzel való eltávolítása, de bevethetjük a biológiai védekezést is. Telepíthetünk például különböző ragadozó rovarokat is. Ha kimerítettük a kíméletes, biológiai védekezések tárházát, használhatunk kémiai peszticideket is, de törekedjünk arra, hogy a legkevésbé mérgező anyagokat alkalmazzunk. Emellett mindig viseljünk maszkot, kesztyűt és ha tehetjük a szabadban végezzük a peszticides kezelést. 

Falánk állat jelent meg a magyar kertekben: mindent elpusztít, amit csak ér

Az enyhe tél és a csapadékos-meleg tavasz után újult erővel támadnak a barna meztelencsigák.

Beltéri növények betegesei

Ha betegnek tűnnek növényeink, és nem látunk rajtuk rovarkártevőket, akkor feltételezhetjük, hogy egy kórokozó támadta meg őket. Ezek a betegségek nehezebben gyógyíthatóak, mint a rovarfertőzések. Érdemes odafigyelni arra, hogy a legjobban odafigyeléssel és gondoskodással tudunk egészséges növényeket nevelni, itt gondolhatunk akár a megfelelő öntözésre, egy esetleges átültetésre vagy akár a növény ideális elhelyezésére is.

Mit tehetünk azért, hogy ne legyenek betegek a növényeink?

• Ne öntözzünk túl!
• Ne trágyázzunk túl. A túlzott nitrogén elősegíti a levéltetvek fertőzését.
• Amennyiben nem tudjuk azonosítani a betegséget, próbálkozzunk a növény áttelepítésével.
• A penészes, vagy gombával fertőzött növényi részeket távolítsuk el. Kaktuszok esetében a nekrotikus (fekete) részeket éles késsel tüntessük el, a vágott területet kénnel kezeljük le és a növényt helyezzük fényes, de közvetlen napfénytől védett, jól szellőző helyre.
• Ahol korona-, szár- vagy gyökérrothadás okozza a problémát, ott szükséges lehet az egész növény eltávolítása. Ezt legközelebb a túlöntözés kerülésével elkerülhetjük.