Egyre komolyabban terjedőben van Zala megye nyugati peremén a mocsári hódnak, illetve hódpatkánynak nevezett nutria.
Magyar közreműködéssel vizsgálták a sirályok szerepét az invazív fajok terjesztésében.
A kutatók is meglepődtek, ugyanis nem megszokott "látogatók" bukkantak fel az Alföldön.
Most jönnek csak az igazán száraz évek!
Durva, mit mutattak az ATK kutatói!
Még nem létezik ellene tökéletesen biztos megoldás.
Nem őshonos halak telepítését akadályozta meg a Nébih.
Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötet jelent meg.
Több mint 100 ezer invazív hódpatkányt vadásztak le Németországban.
Egyre nagyobb problémát jelentenek az aranysakálok Magyarországon.
Emberre is veszélyes vírust terjeszt a Hyalomma kullancs.
Délkelet-Európára jellemző ragadozók honosodhattak meg az országban.
Már itt van a rettegett gyomot pusztító bogár.
A turizmus, a globális felmelegedés, a kereskedelem és a közlekedés is felelős.
Mélyen a zsebébe nyúlhat az a horgász, aki nem figyel.
Globálisan is egyre komolyabb problémát jelentenek az elvadult disznók.
Csaknem öt tonna foszforral terhelik a Balatont a horgászok évente.
Európába érve veszedelmes károsító lett a kajszilevéltetűből.
Óriási baj lehet, ha nem születik megállapodás az EU-ban, a jövőnk tét.
Ha tetszik nekik itt, honosítják magukat.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
