Vége a fenyőnek? Leszámolnának a régóta használt faanyaggal Magyarországon

agrarszektor.hu
„Az ismeretlen ismerős - a lombos fafajok faanyaga” címmel szervezett tudományos konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága. Ahogy a cím is utal rá, a november 8-án lezajlott ülésen a hazai lombos fafajok faanyagának tulajdonságait és felhasználási lehetőségeit mutatták be az előadók, a lehető legváltozatosabb szempontok alapján. A kulcskérdés az volt, hogy hogyan válthatjuk ki és helyettesíthetjük lombos fafajokkal a fenyveseket, illetve az általuk adott nyersanyagot.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Hazai fafajok adatai

A konferencia alaphangját Sulyok Ferenc, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség elnökének, a kiskunsági KEFAG Zrt. vezérigazgatójának a hazai erdők fafajaira vonatkozó átfogó, statisztikai alapokon nyugvó beszámolója adta meg - írja közleményében a Mecsekerdő Zrt. Ebből kiderült, hogy Magyarországon - jelentősen növekvő erdőterületek mellett - az ellentmondásos megítélésű nemes nyár és az ország közel egész területén idegenhonos fenyő állományok területei csökkennek, ugyanis a kitermelés ezeknél a fajoknál jóval meghaladja a növedéket. Mindez logikus annak fényében, hogy a jelenlegi szabályozás az őshonos - azaz lombos - fafajokkal való erdőfelújítást támogatja. Nem mindegy azonban, hogy a klimatikus viszonyok és a szakmai szabályozás miatt visszaszoruló fenyvesek helyére mit és milyen célból ültetünk.

Milyenek lesznek a jövő erdői?

Horváth Iván, a Budapest Erdőgazdaság erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetője, a Pro Silva Hungaria Egyesület elnöke is erről beszélt - az erdész azon dilemmájáról, hogy a rendelkezésére álló fafajok széles választékából milyen szakmai megfontolások alapján válasszon. A legnagyobb kihívást az adott terület klímája és hidrológiai viszonyai jelentik, hiszen ezek a felgyorsult klímaváltozás körülményei között rendkívül dinamikusan és sajnos vissza nem fordítható módon változnak. Éppen ezért az erdész felelőssége, hogy ne a jelenlegi, hanem egy akár ötven-száz év múlva bekövetkező, „majdani” ökológiai állapotra tervezzen erdőt. A lehetséges megoldások közül az egyik legfontosabb az „elegyesség” - azaz a több fafaj harmonikus együttélésén alapuló elegyes, változatos erdők létrehozása. Az erdők a leginkább összetett szárazföldi ökoszisztémának számítanak, és a jövő erdőinek hosszú távú tervezésekor elengedhetetlen a fajgazdagság növelése, a széles fafajspektrum, a tájidegen kategória felülvizsgálata, illetve a jelenleg uralkodó célállomány-szemlélet meghaladása. Prof. dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének igazgatója a lombos faanyagok - tehát nemcsak az élő fák, hanem a beépített, felhasznált nyersanyag - biológiai károsítóit, elsősorban a különböző ízeltlábúakat, azok kártételét, illetve a kárkép alapján a fajok beazonosításának módszertanát mutatta be.

A fa és a körforgásos gazdaság

Távolról indítva, szélesebb perspektívából mutatta be a helyzetet Dr. Börcsök Zoltán, a Soproni Egyetem Innovációs Központjának tudományos főmunkatársa. A lineáris és körforgásos gazdaság közötti különbségről, a hulladékhasznosítás jelentőségéről beszélve kiemelte a fafeldolgozás rendkívül alacsony karbonlábnyomát, illetve a faanyag nagyon magas újrafelhasználási arányát a többi nyersanyagéhoz képest. Mindez kifejezetten modern és korszerű nyersanyaggá avatja a korábban „elavultnak” gondolt fát.

Hogyan váltja ki a lombos fa a fenyőt?

A fenyők és a lombos fafajok tulajdonságairól, a köztük lévő jelentős, felhasználhatóságukat nagymértékben befolyásoló különbségekről beszélt dr. Fehér Sándor docens, a Soproni Egyetem Faipari és Műszaki Intézetének igazgatója. Előadásának végkövetkeztetése az volt, hogy a két faanyag-típus közötti különbség korszerű technológiai megoldásokkal áthidalható. Dr. Pásztory Zoltán dékánhelyettes, a Soproni Egyetem tudományos főmunkatársa elsősorban a hazai lombos fajokból készült építőipari anyagokat és megoldásokat - de még inkább az ezekre vonatkozó technológiai és tudományos kutatásokat - mutatta be. Mint elmondta, a Soproni Egyetem, és azon belül is a Faipari Mérnöki és Kreatívipar Kar kivételesen elkötelezett az eddig kizárólag importból származó fenyő fatermékek hazai lombos fajokkal való helyettesítése, és a magyarországi favagyon magasabb hozzáadott értékű hasznosítása mellett.

A lombos fafajok egy speciális felhasználási területéről, az OSB-lap gyártásról adott elő Lipák László, a Swiss Krono fabeszerzés vezetője. A gyakorlati, termelési-értékesítési megközelítésű előadásában bemutatta a társaság azon törekvését, hogy a korábbi, alapvetően fenyő alapanyagú építőipari termékgyártásról átálljon hazai lombos fafajok felhasználására. Ez, illetve a kiszámíthatatlan külpolitikai helyzet (a Swiss Kronónak jelentős termelőkapacitásai voltak-vannak Ukrajnában és Oroszországban) természetesen komoly technológiai kihívások elé állítja a céget, de mára már bebizonyosodott, hogy a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a fenyő alapanyag az OSB-lap gyártás során akár teljes mértékben kiváltható hazai lombos fafajokkal.

Címlapkép forrása: MTI/Sóki Tamás

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Elsősorban felelős partnerekre van szükség (x)

A TRM Pro Kft. a Zensteel® építőipari lemeztermékeivel az egyik meghatározó magyar gyártó. Célja, hogy területén a mezőgazdasági vállalkozók egyik legstabilabb partnere legyen.

KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2022. december 5. 14:21