Országunk területének 25,4%-át, vagyis az egynegyedét erdei fajokból álló vegetáció borítja, amiből több mint kétmillió hektár jogilag is erdő. Erre a természeti vagyonra bátran alapozhatunk - emelte ki előadásában Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a konferencián. A kezdeményezés céljaként az erdőkre, illetve az állami erdőgazdaságokra, mint szolgáltatókra hívta fel a figyelmet, amelyek feladatukként a természetes ökoszisztéma szolgáltatásait közvetítik társadalom számára. Az Országos Erdőállomány Adattárában erdőként nyilvántartott területek 56%-a van állami kézben, ami európai szinten kimagasló arány. A fakészlet esetében több mint 225 millió köbméter élő faanyag található az állami erdőkben, amiből kicsit több mint 4 millió köbmétert termelnek ki évente - írja az AM.

Itt a bejelentés: értékes földterület besorolását módosítja az agrárminiszter

A védetté nyilvánítás célja a Duna-Tisza közén az Illancs jellegzetes, természeteshez közeli állapotban fennmaradt tájrészletének.

Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy miközben az állami erdőgazdaságok stratégiai szerepet töltenek be az ország faellátásában, az erdő sokkal több, mint faanyag: klíma- és egészségvédelmi szerepe, rekreációs szolgáltatásai, a biodiverzitás védelme és gazdasági értéke együttesen teszi értékessé számunkra. Nemzeti érdeknek nevezte, hogy a klímaváltozás időszakában megőrizzék a meglévő erdők minőségét, növeljék természetességüket, bővítsék a fával borított területeket.Tájékoztatott arról, hogy az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó.

Andréka Tamás az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában a hosszútávon fenntartható állami erdőgazdálkodás intézményi feltételeinek biztosításáról, az állami tulajdonba álló erdők elsősorban közcélú hasznosításának elősegítéséről, az állami erdővagyon-kezelés szervezeti egységének megteremtéséről, valamint az állam tulajdonában álló erdőknek egységes erdőgazdálkodási körbe vonásának szükségességéről, illetve a szervezeti racionalizálásról és holdingba szervezésről beszélt. A szervezeti integráció kapcsán kiemelte annak kérdését is, hogy a hatósági szervezetrendszer vonatkozásában is érdemes új megközelítést alkalmazni, amely szerint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok erdészeti, halgazdálkodási, természetvédelmi és vadászati hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységeinek integrációját emelte ki. Legfontosabb célként többek között a természeti kincseink megismertetését, és a megőrzésüket biztosító szakemberek megbecsülését határozta meg.