Az ostorfa-sátorosmoly két generációs, bábként telelő faj, szárnyfesztávolsága 7-8 mm. Elülső szárnya okkersárga, mintázatát négy fehér színű sáv alkotja, ezeket ritkásan elhelyezkedő fekete pöttyök szegélyezik. A lepkéket májustól augusztusig láthatjuk a tápnövény körül repkedni - írja a Nébih. A lepke tápnövénye a déli-ostorfa (Celtis australis). Ez a faj a Földközi-tenger partvidékén őshonos, magyarországi előfordulásáról keveset tudunk. A déli-ostorfánál sokkal elterjedtebb a nyugati-ostorfa (Celtis occidentalis), melyen szintén megtalálták már a hernyó aknáit, ezek szerint tehát ezen a hazánkban sokkal gyakoribb növényen is ki tud fejlődni a lepke. Ez a másodlagos tápnövény erdőalkotó fafaj, ezért nagy a veszélye annak, hogy ez a faj országosan el fog terjedni. 

Az ostorfa-sátorosmoly 2016 óta ismert hazánkban, először Enying-Alsótekeresen találkoztak vele, de 2024-ben már Veszprémben is megjelent. Az idegenhonos növényfajok általában áruszállítás során - a csomagolóanyagba bújva vagy a tápnövényen utazva - jutnak el hazánkba. Nem volt ez másként az ostorfa-sátorosmoly esetében sem, amely import déli-ostorfával jutott el Magyarországra.

Az ostorfa-sátorosmoly megjelenése és terjedése is aláhúzza annak fontosságát, hogy soha nem tanácsos a nyaralásról növényt, virágot hazahozni. A kártevők növényekkel való esetleges behurcolásával ugyanis komoly veszélybe sodorhatjuk a hazai növényállományt!