Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Óriási a verseny, október 15-ig lehet szavazni az interneten a 2024-es év lepkéjéről.
A kutatók kiderítették, nem csak méhek, hanem denevérek, madarak, gyíkok és egyéb állatok is részt vesznek a növények beporzásában.
Egy pillanat alatt búcsút inthetünk zöldségeinknek, ha nem figyelünk!
Nem árt mindig figyelni, a kártevők, kórokozók bármikor támadhatnak.
Ezek a növényvédelmi teendők a közterületeken.
Fertőző betegség és rettegett kártevő támadja a magyar szőlőt.
Veszélyes kártevő árasztotta el a magyar ültetvényeket.
Különleges eszközökkel vizsgálják a rejtett életmódú kártevőket.
A csapadékosabb időjárás miatt megjelentek a kórokozók is.
Egyre erősödik a rovarkártevők aktivitása a gyümölcsösökben.
Tavaly nagy károkat okozott a peronoszpóra, míg másutt a molyokkal volt baj
A tudósok genetikailag módosított molyokkal harcolnának a kártevők ellen
A tavalyi év tanulságai az alma növényvédelmében
A peronoszpóra sem csitul
Most még sokat erősíthető a héj bőrszövete
Folyamatosan támadnak
Lankadatlanul támadnak a molyok
Hernyóik óriási kárt tesznek
A helyzet fokozódik - Molyok és cseresznyelegyek akcióban
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
