Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Óriási a verseny, október 15-ig lehet szavazni az interneten a 2024-es év lepkéjéről.
A kutatók kiderítették, nem csak méhek, hanem denevérek, madarak, gyíkok és egyéb állatok is részt vesznek a növények beporzásában.
Egy pillanat alatt búcsút inthetünk zöldségeinknek, ha nem figyelünk!
Nem árt mindig figyelni, a kártevők, kórokozók bármikor támadhatnak.
Ezek a növényvédelmi teendők a közterületeken.
Fertőző betegség és rettegett kártevő támadja a magyar szőlőt.
Veszélyes kártevő árasztotta el a magyar ültetvényeket.
Különleges eszközökkel vizsgálják a rejtett életmódú kártevőket.
A csapadékosabb időjárás miatt megjelentek a kórokozók is.
Egyre erősödik a rovarkártevők aktivitása a gyümölcsösökben.
Tavaly nagy károkat okozott a peronoszpóra, míg másutt a molyokkal volt baj
A tudósok genetikailag módosított molyokkal harcolnának a kártevők ellen
A tavalyi év tanulságai az alma növényvédelmében
A peronoszpóra sem csitul
Most még sokat erősíthető a héj bőrszövete
Folyamatosan támadnak
Lankadatlanul támadnak a molyok
Hernyóik óriási kárt tesznek
A helyzet fokozódik - Molyok és cseresznyelegyek akcióban
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.