Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Óriási a verseny, október 15-ig lehet szavazni az interneten a 2024-es év lepkéjéről.
A kutatók kiderítették, nem csak méhek, hanem denevérek, madarak, gyíkok és egyéb állatok is részt vesznek a növények beporzásában.
Egy pillanat alatt búcsút inthetünk zöldségeinknek, ha nem figyelünk!
Nem árt mindig figyelni, a kártevők, kórokozók bármikor támadhatnak.
Ezek a növényvédelmi teendők a közterületeken.
Fertőző betegség és rettegett kártevő támadja a magyar szőlőt.
Veszélyes kártevő árasztotta el a magyar ültetvényeket.
Különleges eszközökkel vizsgálják a rejtett életmódú kártevőket.
A csapadékosabb időjárás miatt megjelentek a kórokozók is.
Egyre erősödik a rovarkártevők aktivitása a gyümölcsösökben.
Tavaly nagy károkat okozott a peronoszpóra, míg másutt a molyokkal volt baj
A tudósok genetikailag módosított molyokkal harcolnának a kártevők ellen
A tavalyi év tanulságai az alma növényvédelmében
A peronoszpóra sem csitul
Most még sokat erősíthető a héj bőrszövete
Folyamatosan támadnak
Lankadatlanul támadnak a molyok
Hernyóik óriási kárt tesznek
A helyzet fokozódik - Molyok és cseresznyelegyek akcióban
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
