Az elmúlt időszakot a viszonylag nyugodt, fronthatástól mentes időjárás jellemezte. Záporok, zivatarok csak az ország kisebb térségeiben zavarták meg a nyárra jellemző 30 fok feletti nappali hőmérsékletet. A tartósan száraz időben alig van éjszakai harmatképződés, emiatt az időjárás most elsősorban a kártevőknek alakul kedvezően.

A cseresznyében már korábban, a meggy ültetvényekben nemrég fejeződött be a szüret. Sokan elfeledkeznek a fák betakarítás utáni növényvédelméről, pedig alapvető fontosságú az egészséges lombozat folyamatos fenntartása. A hajtásnövekedés már csökkenőben van vagy teljesen leáll, a fák elsősorban a jövő évi termés szempontjából fontos rügyképződésre, termésdifferenciálódásra fordítják a levelekben képződő asszimilátákat. Ezért fontos a lombozat egészségi állapotának minél további fenntartása.

Elhanyagolt ültetvényekben ilyenkor képes felszaporodni a klaszterospóriumos vagy sztigminás levéllikasztó betegség, valamint a blumeriellás levélfoltosság. Mindkét kórokozó képes a mostani, kissé szárazabbra fordult időjárásban is fertőzni a leveleket. A végeredmény, a levelek likacsosodása, foltosodása, a végén pedig a nyárvégi, idő előtti lombhullás. A lombozat korai elvesztése a rügyeket érinti érzékenyen, ez pedig kihatással lesz a jövő évi termésre. A gyenge hajtásnövekedés miatt az egészséges lombállapot fenntartására most elegendő a kezelés kontakt hatású gombaölő készítményekkel.

Meggy blumeriellás levélfoltossága (Forrás: http://novenyvedelem.nak.hu)

Megkezdődött ugyan a korai szilvák érése, de a későbbi érésű fajták levelein megjelent a polisztigmás vörösfoltosság betegség tünete. A beteg levelek aránya most még nem magas, de gyakorlati tapasztalat, hogy a nyár második felében képes ellepni a teljes lombozatot. Ugyanez a helyzet a körterozsdával is, melynek jellegzetes, narancssárga, besüppedő foltjai már kevésbé kezelt vagy elhanyagolt fákon megjelentek. Ha védekezünk a körtevarasodás ellen, ezzel megvédjük a fákat a körterozsda fertőzéstől is.

Ide kívánkozik, hogy az almamoly nemcsak az almát és diót károsítja, hanem a körtét is képes fertőzni. A kártevő folyamatos, az egyes nemzedékeket nehezen elkülöníthető rajzása miatt a körtét is védeni kell az almamolytól. A fény- és feromoncsapdák fogási adatai alapján most a sokféle kiemelkedő a gamma-bagolylepke rajzása. A kártevő hernyója, hasonlóan a vetési bagolylepke lárvájához, talajszinten károsítja a növényeket. Szabadföldi zöldségfélék közül most a fő veszélyt az őszi káposztafélék fiatal növényeire jelenti, a gyökérnyaki rész megrágásával. A növények vizsgálata során figyeljünk erre is.

Gamma-bagolylepke hernyója (Forrás: shutterstock)

A gamma-bagolylepke mellett folyamatosan jelentkezik a káposztamoly és a káposztalepke. Kártételüket gyakorlott szemmel nem nehéz felismerni, a növények leveleit rágják. Állandó kártevő a molytetű, mely különösen kedveli a káposztaféléket, így folyamatosan küzdeni kell ellenük. A viaszos levelek fonákán megbújva szinte képtelenség teljesen megszabadulni a kártevőtől.