A belga mezőgazdasági minisztérium adatai szerint 2005-ben még 1081 aktív almatermesztő gazdaság működött Flandria tartományban, azonban ezek száma 2020-ra 40%-kal, 638-ra csökkent. Ezt a folyamatot az almatermés visszaesése is kísérte: 2005-ben még 331,6 ezer tonnát, 2020-ban viszont már csak 168,6 ezer tonnát takarítottak be. A Vlaams Belang termelői szövetség elnöke, Roosmarijn Beckers szerint további szomorú fejlemény, hogy a fogyasztók jelentős része mára már az import árut részesíti előnyben, illetve problémásnak tartja, hogy 2020-ban a tartomány 23 ezer tonna almát importált Új-Zélandról.

A jelen helyzetben egyszerűen indokolhatatlan, hogy miért hozunk be almát több tízezer kilométeres távolságból. Mindenkit arra buzdítok, hogy fogyasszon helyben termelt gyümölcsöt, mert ez nem csak a helyi gazdaságnak tesz jót, hanem környezetvédelmi szempontól is előnyös lenne.

Jo Brouns belga agrárminiszter szerint az ágazat az utóbbi években a növekvő nemzetközi verseny, a klímaváltozás és a geopolitikai események, például az orosz embargó miatt egyre nagyobb nyomás alá került. Sokan úgy birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal, hogy váltottak, és körtét kezdtek termeszteni. Beckers szerint azonban ez az érvelés ott hibádzik, hogy a körtetermesztők száma is csaknem 15%-kal csökkent az utóbbi időszakban. Nem csupán az almát és a körtét érinti ez a trend: az utóbbi 10 évben 27%-kal, 484-ről 355-re csökkent a cseresznyét termesztő gazdaságok száma is - FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.