Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A Biotechnology és a Frontier in Bioengineering tudományos lapokban közzétett publikációjuk szerint a tudósok "módosított" káposztamolyokat (Plutella xylostella) engedtek el a szabadban, írta meg a Silicon Republic. Ezek a molyok hatalmas pusztítást képesek véghez vinni a káposztafélékben, mint például a káposzta, a brokkoli, a kelbimbó vagy a kanola. Azonban ezek a biotechnológiával foglalkozó Oxitec cég által kifejlesztett újfajta molyok önkorlátozóak, és így képesek lehetnek arra hogy hatékonyan visszafogják kártevő rokonaikat.
Miután az új fajta hím egyedei kikerültek a szabadba, meg fogják keresni a kártevő fajta nőstényeit, és párosodni fognak velük, átörökítve az utódokba azt az önkorlátozó gént, ami meggátolja a nőstény lárvák kifejlődését. Ebből kifolyólag idővel a kártevőpopuláció elkerülhetetlenül le fog csökkenni. Miután a módosított molyok elengedése abbamarad, a rovarpopuláció le fog csökkenni, majd - néhány nemzedék alatt - teljesen el is fog tűnni a környezetből.
Anthony Shelton professzor, a kísérlet vezetője elmondta, hogy a szabadon engedés után az önkorlátozó génnel "ellátott" hímnemű rovarok a túlélés és a megtett távolságok tekintetében ugyanúgy viselkedtek, mint a módosítatlan változatok. És az eljárás jövőbeli alkalmazhatósága kapcsán ezek releváns információk. Shelton professzor azt is elmondta, hogy a laboratóriumi tesztek során a módosított hímek ugyanolyan esélyei voltak a nőstényeknél, mint a módosítatlanoknak. Erre és a matematikai modellekre alapozva a kutatók arra jutottak, hogy ha kiengednek a szabadba egy ilyen önkorlátozó génnel "feljavított" molyfajtát, az minden más rovarirtószer használata nélkül is képes lenne hatékonyan megvédeni a növényeket, amit amúgy az üvegházi kísérletek is bebizonyítottak.
A kutatás alapjául a steril rovar technika szolgál, egy kártevőkezelési módszer, amelyet az 1950-es években fejlesztettek ki. Ugyanakkor, ahogy arra Anthony Shelton professzor rámutatott, egy steril fajta létrehozásánál sokkalta hatékonyabb a génmódosítás.
Dr. Neil Morrison, az Oxitec mezőgazdasági vezetője, és a tanulmány társszerzője elmondta, hogy az eredményeik bebizonyították, hogy a már meglevő technológiával is nagyon hatékony növényvédelmi megoldásokat lehet létrehozni, amelyek egyszerre látják el a feladatukat, fenntarthatóak és önkorlátozóak, vagyis nem terhelik túl a környezetet.
