Még mielőtt bármibe is belemerülnénk, érdemes már az elején tisztázni, hogy pontosan

Mi is az a mezőgazdasági biotechnológia?

A mezőgazdasági biotechnológia az agráriumban alkalmazott biotechnológiai eljárásokat foglalja magába. Ide tartozik a génszerkesztés, a sejtek és szövetek tenyésztése, a mikroorganizmusok felhasználása a termőföld minőségének javítására, a termesztett növények és állatok genetikai tulajdonságainak módosítása, valamint a termelés hatékonyságának növelése

- válaszolta kérdésünkre Dr. Gócza Elen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet kutatásért felelős intézetigazgató-helyettese, az Állatbiotechnológia Tanszék vezetője. 

Enélkül nem megy: nincs mese, ezt meg kell lépni a magyar földeken

A precíziós növénynemesítés segíthet a klímaváltozás káros hatásainak enyhítésében.

A biotechnológia pedig a biológia eredményeinek alkalmazását jelenti a technológiai fejlesztések területén. A genomika, a genetika dinamikusan fejlődő ága, amely a gének kölcsönhatásait és kapcsolatrendszerét vizsgálja. A géntechnológia a biotechnológia egy olyan területe, amely a molekuláris genetika és genomika eszköztárát használja. Ez a terület lehetővé teszi a génmódosított élőlények létrehozását kutatási célokra és a gyakorlati alkalmazásokra egyaránt

De miért van szükség a biotechnológiára az agráriumban?

A világ népessége folyamatosan növekszik, ezért az élelmiszerigény is egyre csak nő és nő. A biotechnológiai eljárások lehetőséget nyújtanak a hatékonyabb növénytermesztésre és állattenyésztésre, ami nagyobb terméshozamot és jobb minőségű terméket eredményez, ezáltal hozzájárulva az élelmiszer-biztonsághoz. A növények és állatok sokféle betegségnek és kártevőnek vannak kitéve, amelyek jelentős károkat okozhatnak. A biotechnológiai eljárások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a növények és állatok ellenállóbbá váljanak ezekkel a betegségekkel és kártevőkkel szemben.

A biotechnológia segítségével ráadásul csökkenthető a vegyszerek használata, mivel a genetikailag módosított növények ellenállóbbak lehetnek a kártevőkkel és betegségekkel szemben. Emellett a biotechnológia hatékonyabbá teheti a víz- és tápanyagfelhasználást, valamint csökkentheti a környezeti terhelést. Segíthet új fajták, hibridek és állatfajták kifejlesztésében is.

Megszólaltak a ökogazdálkodók: nem kellene lazítani a GMO-k szabályozásán

A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.

Kérdés, hogy mindennek milyen előnyei és hátrányai lehetnek?

Dr. Gócza Elen, mint fogalmazott, a mezőgazdasági biotechnológiának számos előnye van, mint például a termelékenység és a hatékonyság növelése, a termés- és állatbetegségek elleni védelem, a táplálékminőség és tápérték javítása, valamint az élelmiszerellátás biztonságának növelése. Hátrányai közé tartozik, a genetikai változatosság csökkenése, a környezeti hatások és néhány eljárás esetében felmerülhetnek egészségügyi aggályok is.

A géntechnológiai módszerrel nemesített növények mind a fejlődő, mind a fejlett világ fogyasztói számára hasznosak, mert a fogyasztói igényeket a speciális elvárásoknak megfelelően képesek biztosítani. A fejlődő világban élő ember ezáltal könnyebben jut tápanyagban gazdagabb, egészséges élelmiszerhez, amit saját maga is megtermelhet. Olcsóbban juthatunk magasabb fogyasztói igényeit kielégítő élelmiszerhez, amely egyúttal egészségmegőrző táplálkozását is szolgálhatja.

Így lesz garantáltan egészséges élelmiszer az asztalon: ezen nagyon sok múlik

A biodiverzitás biztosítja környezetünk stabilitását és alkalmazkodóképességét, és ezáltal teszi a Földet az ember számára élhető hellyé.

A GM növények alkalmazása jó alapot biztosíthat a hosszú távon fenntartható fejlődéshez, mert alkalmazásával csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsájtása, a feldolgozás során felhasznált energia mennyisége. Egy laikusnak bizonyára nem teljes még a kép, így hát íme, néhány a hazai mezőgazdasági biotechnológiai kutatások főbb területei közül:

• A termesztett növények és haszonállatok nemesítésének támogatása, a betegség- és stresszellenállásuk fokozása.
• Kedvező tulajdonságú egyedek szaporítása, génbankokban való megőrzésük biztosítása, az ezekből az egyedekből előállított élelmiszeripari alapanyagok minőségének és biztonságának fokozása.
• Faj- és fajta azonosításban, valamint nemesítésben alkalmazható molekuláris markerek kidolgozása és alkalmazása.
• A kukorica génmódosítását lehetővé tevő módszer kidolgozása, ami lehetővé tette világszerte nagy területen termesztett kukorica hibridek előállítását.
• A „Haploid Szomaklón” Nemesítési Módszer kidolgozása vezetett az első hazai biotechnológiai eredetű növényfajta, a "Dáma" rizs előállításához.
• Sikeresen állítottak elő több vírusrezisztens burgonya vonalat.
• Jelentős eredményeket értek el a vírusdiagnosztikában.
• A növény-vírus kapcsolat kutatása nemzetközileg úttörő eredményekhez vezetett a géncsendesítés terén.