Az eljárás során olyan lepkelárvák ürülékét használják fel, amelyek kifejezetten növényi levelekkel táplálkoznak.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység is veszélyezteti a 2026-os Év lepkéjének élőhelyeit.
Ebben az évben a Magyar Rovartani Társaság olyan fajokat jelölt, amelyek életük valamely szakaszában szorosan kötődnek a faodvakhoz.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles programja április elsején vette kezdetét.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
Egyre többször bukkannak fel a magyar virágoskertekben itthon a fecskefarkú lepkék.
A közönséges medvelepke mára drasztikusan megritkult Magyarországon, ám még ennek ellenére sem védett.
Már lehet szavazni a 2024-es év beporzóira, amelyek ezúttal a valódi nappali lepkék közül fognak kikerülni.
Óriási a verseny, október 15-ig lehet szavazni az interneten a 2024-es év lepkéjéről.
Habár korábban nagyon ritkának számított, ma már szinte az egész országban jelen van a délvidéki poszméh.
2022-ben mintegy 82 új fajt írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles címmel adatgyűjtő akcióra hívja a lakosságot.
Harcias hernyóból nyertes pillangó, avagy a fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje 2023-ban.
Hatalmas felfedezést tettek a kutatók a parazita darazsakkal kapcsolatban.
Az Európai Bizottság a beporzók védelmére irányuló uniós fellépést sürget.
Beporzók, kártevőirtók és talajforgatók.
A lepkefaj a legelő patásoknak köszönhetően térhetett vissza Nagy-Britanniába.
Az új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát, jelentős változások jönnek.
A biokertészkedés népszerűségének növekedésével egyre többen keresnek természetes megoldásokat.
A magyar mezőgazdaság előtt álló egyik legfontosabb feladat az adatalapú gazdálkodás elterjesztése.
Példátlan hőhullámot élnek át a franciák, a terménypiacokon már elkezdték beárazni a gyengébb kalászos termést és a kínálat szűkülését.
A helyi termékek önmagukban nem garantálják a sikert, a prémium árakat kevesen tudják megfizetni.
Azok a hibridek adnak valódi biztonságot, amelyek nem egyetlen tulajdonságban erősek, hanem komplex stressztoleranciával támogatják a gazdálkodói döntést.
