Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen szeptember 15-ig!
Termesztett haszonnövényeink kétharmadának szaporodása függ valamilyen módon az állatok segítségétől, míg a szárazföldi ökoszisztémák zárvatermő virágos növényeinek 80 százaléka profitál kisebb-nagyobb mértékben a beporzókból - írja a 24.hu. Magyarországon egyértelműen a háziméhek a legismertebbek, de rajtuk kívül több ezer rovarfaj végzi a növények megporzását, a teljesség igénye nélkül mintegy 700 vadméhfaj, szúnyogok, legyek, lepkék tömegei. A nagyüzemi mezőgazdaság, a környezetszennyezés, a természetes élőhelyek drasztikus visszaszorulása azonban egyre több fajt sodor veszélybe.
Ebben az aggasztó helyzeben igazi örömhír, amikor egyre nagyobb számban jelenik meg egy addig ritka beporzó, mint most a délvidéki poszméh. Dr. Sárospataki Miklós biológus, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének docense a lapnak elmondta, a faj alapvetően a Balkánon és Kis-Ázsiában elterjedt, a Kárpát-medence az elterjedési területének északi pereme, az Északi-Kárpátokon túl már nem is találkozunk vele. Magyarországon őshonos, ám meglehetősen ritka faj (volt). A 2000-es évektől azonban egyre több helyen bukkant fel a délvidéki poszméh, mára azt mondhatjuk, hogy szinte az egész országban jelen van, és továbbra is terjeszkedik.
A faj mintázata alapján viszonylag jól felismerhető, a koromfekete, hosszú és puha kitinszőrök borította testen két vastag, sárga vonal húzódik keresztben, egy a tor elején, egy a tor végén. Tekintélyes megjelenésüket tiszteletre méltó orgánum kíséri. A királynő a három centiméteres testhosszt is eléri, ami egy hordószerű alakba öntve igencsak uralja a teret, és a dolgozók sem sokkal kisebbek. A fullánkjuk ehhez igazodva igencsak termetes, és méregnek sincsenek híján, másfél-kétszer annyi található a testükben, mint a háziméhekében. Félni tőlük még sincs okunk, rendkívül békés teremtményekkel van dolgunk
- közölte a szakember. Kiemelte, fogdosni a délvidéki poszméhet azért nem ajánlott, mert fenyegetésnek veszik és támadnak. Bár lényegesen több a mérgük, a csípésük - pontosabban a szúrásuk - a háziméhekénél enyhébb.
A címlapkép csak illusztráció.
