Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
Történelmi mélypontra süllyedt a poszméhek száma az Egyesült Királyságban 2024-ben.
A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
A legfrissebb kutatás szerint nemcsak a rovarirtó szerek, a hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását.
Egy 2016-os IPBES jelentés alapján az emberek által fogyasztott termékek egyharmad részéhez közük van a beporzó-fajoknak.
A rovarirtó szerek fontos szerepet töltenek be a gyomok, a kártevők és a kórokozók elleni küzdelemben, azonban egyre több negatív hatásukra derül fény.
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 között mozog és rendkívül nagy szerepet játszanak a beporzási folyamatokban.
Habár korábban nagyon ritkának számított, ma már szinte az egész országban jelen van a délvidéki poszméh.
A globális felmelegedés hatásai komolyabbak lehetnek, mint hittük volna.
Érdemes odafigyelni az erdőkben.
Beporzók, kártevőirtók és talajforgatók.
Sokat segíthet a beporzókon a méhlegelők telepítése.
Magyarországon egyelőre még nincs baj.
Néhány évtizeden belül bekövetkezhet a baj.
Nemcsak a méheket kell védenünk!
Sok hársfát vágtak ki feleslegesen.
2025 augusztusában a magyar gazdák 22,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
2025-ben lesz tizenegyedik éve, hogy a siófoki Portfolio Agrárszektor Konferencián kiosztjuk a Portfolio Agrárdíjakat.
Az elmúlt év megmutatta, hogy a fagyok, a szárazság és a kártevők egyaránt képesek megtépázni a gazdák munkáját.
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
A tavalyi évhez képest beindulni látszik a magyar mezőgéppiac, de még sehol sem vagyunk a 2023-as számoktól.
Egy veteményeskerttől sokkal többet kaphatunk, mint a szendvicsekre kerülő friss uborka, paprika vagy paradicsom.
