Mítoszok és tévhitek: valóban madárgyilkosok a szélkerekek?

Mítoszok és tévhitek: valóban madárgyilkosok a szélkerekek?

agrarszektor.hu
Tévhitekről és rejtett összefüggésekről rántja le a leplet a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem kutatója. Az energiaátmenet az emberiség egyik legnehezebb és legfontosabb feladata, és egyetlen döntéshozó sem engedheti meg magának, hogy ne gondolkozzon stratégiai szinten a témáról. Ugyanakkor fontos az is, hogy túllássanak a kérdésben gyakran hallható közhelyeken, ne gondolják, hogy léteznek könnyű megoldások, de azt sem, hogy reménytelen a helyzet - mutat rá Jonas Puck, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémia (WU Executive Academy) energiamenedzsment programjának vezetője. 

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

1. A digitalizáció csökkenti az energiafelhasználást?

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a digitalizáció automatikusan csökkenti az energiafelhasználást - elég csak arra gondolni, hogyan csökkentették tartósan az üzleti utazások volumenét a COVID után elterjedt virtuális értekezletek. Azonban ez a gyakorlatban nem mindig áll meg. A kriptovaluták bányászata például hatalmas mennyiségű energiát igényel: egyetlen bitcoin előállítása annyi áramot használ fel, mint egy Hollandia méretű ország éves fogyasztása, ami a globális energiafogyasztás 0,5%-át teszi ki. Az AI és más digitális technológiák elterjedése szintén növeli a számítási kapacitás iránti igényt, ami nemcsak villamos energiát használ fel, de a chipek gyártásához szükséges ritkaföldfémek iránti keresletet is fokozza - írja közleményében a WU Executive Academy.

A digitalizáció és az energiafelhasználás közötti kapcsolat sokkal bonyolultabb, mint azt elsőre gondolnánk, és ezzel minden jövőbeli vezetőnek tisztában kell lennie

- mutat rá Jonas Puck, a WU Executive Academy energiamenedzsment programjának akadémiai igazgatója.

2. Az elektromos autózás mindenható megoldás a közlekedés környezetszennyezésére?

Bár az elektromos autók használata nem jár helyi CO2-kibocsátással, és hatékonyabbak, mint a belső égésű motorral rendelkező járművek, előállításuk és akkumulátoraik gyártása környezeti terheléssel jár. Az elektromos járművek karbonlábnyoma nagyban függ attól, hogy milyen forrásból származik az őket működtető villamos energia: ha fosszilis tüzelőanyagokból, akkor környezeti előnyük könnyen elolvad. Az akkumulátorok gyártásához szükséges anyagok, például a ritkaföldfémek kitermelése szintén kihívások elé állítja a világot.

Ahogy a nevük is sugallja, ezek a fémek sokkal ritkábbak, mint más nyersanyagok, és eloszlásuk a világban rendkívül egyenlőtlen. Kitermelésüket Kína több mint 60%-os részesedéssel dominálja, készleteit 44 millió tonnára becsülik, ami kétszer annyi, mint a második helyezett Vietnamé. Ha a ritkaföldfémek a 21. század „olajává” válnak, hogyan fog ez hatni a világ geopolitikai erőviszonyaira és az érintett iparágak vállalataira?

- teszi fel a kérdést Puck professzor.

EZ IS ÉRDEKELHET

3. A szél- és napenergiatermelés korlátlanul növelhető?

Az energiaátmenet egyik legnagyobb kihívása az elektromos hálózatok állapota, nemcsak a fejlődő országokban, hanem Európában is. A hálózati probléma annál akutabb, minél több megújuló forrásból származó villamos energiát táplálnak be. Az áramszolgáltatók munkája sokkal nehezebbé vált az elmúlt években, mivel a zöld áram időzítése és intenzitása sokkal ingadozóbb, mint például a gázerőművekben termelt „zsinóráram”.

Sok országban olyan gyorsan nőtt például a napenergia-kapacitás, hogy a hálózat nem tudja felvenni a többletet, ezért lassítani kellett a bővülést. Gyakoribbá válnak a hálózati túlterhelések és áramkimaradások is. Ráadásul az áramot gyakran olyan helyen táplálják a hálózatba, amelyek messze vannak a végfelhasználóktól (erre példa az északnémet szélkerekek és a délnémet autógyárak közötti távolság).

A regionális és nemzetközi hálózatok állapota is erősen leromlott az elmúlt évtizedekben, és jelentős beruházásokat igényelnek. Rövid távon ez komoly költségekkel járhat, de hosszú távon növeli az ellátás biztonságát, és a döntéshozók prioritása kell, hogy legyen a közeljövőben

- szögezi le Jonas Puck.

EZ IS ÉRDEKELHET

4. A szélerőművek veszélyesek a madarakra?

A megújuló energia egyik legfőbb forrását sok országban a szélerőművek jelentik. Ugyanakkor vannak olyan ökológiai és társadalmi szempontok, amelyek felháborítják az állatbarátokat. Németországban például állandóan címlapokra kerül a szélkerekek állítólagos fenyegetése a madarakra. Fontos azonban, hogy a jövő vezetői és döntéshozó ne üljenek fel az ilyen tévhiteknek, hanem a valóságból induljanak ki. A kutatások azt mutatják, hogy a madarak halálozási aránya a szélturbinák miatt elenyésző a macskák által okozott elhalálozáshoz képest.

Ha például Németországban, mindenhová szélturbinát telepítenének, ahol ez lehetséges, ami a jelenlegi szám közel duplája lenne, az elpusztult madarak száma csak 1%-a lenne annak a madármennyiségnek, amely évente házi kedvencek áldozatává válik. Minden élőlény értékes, a szélerőművek madárpusztítása eltúlzott, és nem indokolja a szélerőművek elutasítását

- véli a WU dékánja.

5. Az energiatakarékos eszközök mindig csökkentik az energiafelhasználást?

Már Thomas Edison izzólámpájának feltalálásakor megfigyelték a „visszapattanási hatást”: amikor egy új technológia lehetővé teszi az energia és a pénz megtakarítását, gyakran többet használnak belőle az emberek. Ha például veszünk egy kiemelkedően takarékos autót, hajlamosak vagyunk többször beülni, akár még akkor is, ha egy 5 percnyire lévő boltba ugrunk ki.

Ez a jelenség makrogazdasági szinten is megfigyelhető. Ha egy fogyasztói csoport energia-tudatos viselkedése az energiaárak csökkenéséhez vezet, akkor előfordulhat, hogy egy másik fogyasztói csoport növeli a fogyasztását. Vannak közvetett visszapattanási hatások is, például amikor az energiahatékonyság növekedésével megtakarított pénzt energiaigényes területeken költik el

- magyarázza Jonas Puck. A visszapattanási hatás a termékfejlesztésben is szerepet játszik: a lapos képernyők gazdaságosabbak, mint a korábbi katódsugárcsöves TV-k. De a TV-készülékek még mindig egyre több energiát fogyasztanak évente, mert a fogyasztók egyre nagyobb képernyőket vásárolnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

6. Az életmódváltás csepp a tengerben, a „kisember” nem tehet semmit?

Gyakran halljuk, hogy egy mégoly környezettudatos fogyasztó sem tud sokat tenni a klímaváltozás ellen, a labda a kormányok térfelén pattog.

Ugyanakkor az apró szokások megváltoztatásával igenis elérhető kibocsátáscsökkentés, ha elég sokan csinálják, főleg, ha nem jár az életszínvonal csökkenésével. Ilyen például a helyi termékek vásárlása, vagy épp a tudatosabb élelmiszervásárlás: a világon évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobnak ki, ami az összes termelés egyharmadát teszi ki; miközben a mezőgazdaság a világ legnagyobb CO2-forrásai közé tartozik

- mutat rá Puck professzor. Ezeknek az üzeneteknek a célba juttatásában a vállalatok is kivehetik a részüket.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?