A bükk a Magyar-középhegységben 600 m fölött erdőalkotó, többek közt a Gödöllői-dombság területén is élő faj. A Kárpátokban 400–1200 m között egyeduralkodó.
Elterjedése és jellemzői
A hűvösebb és csapadékosabb éghajlatot kedvelő, mészkedvelő faj, ezért Magyarországon leginkább a középhegységek tetőin, illetve északi lejtőin nő, az Alföld peremére ritkán ereszkedik le. Későn lombosodik, de akkor mély árnyékot ad, és maga a bükk is jól tűri az árnyékot. Levele talajjavító hatású, a virágait pedig a szél porozza be. A makkokat ősszel erdei állatok, például mókusok, szajkók hordják szét, amik aztán tavasszal, az avar alatt, sötétben fognak kicsírázni. Erdészetekben őszi magvetéssel, míg a kertészetekben növényházi oltássál szaporítják.
A közönséges bükknek egyébként vannak olyan gyümölcsei is, amelyek ősszel megnőnek és beérnek, és úgynevezett "bükkösök", - ezek a gyümölcsök fás borításukról ismertek, amelyet sokan sündisznónak is nevezhetnek, mivel tüskék vannak benne, és két vagy három barna magja van.
A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
A biomassza fűtési rendszerek jó alternatívát jelenthetnek gazdáknak a hektikus energiaárak közepette.
A pénzek csökkenéséért cserébe legfeljebb az adminisztráció mérséklődhet – mondta el az Agrárszektornak az EP mezőgazdasági bizottságának elnöke.
A magyar biotermelők körülbelül kétharmada csak a támogatásokra hajt, pedig komoly lehetőségek lennének ebben a tevékenységben.
Van pár olyan, nálunk egyelőre nem túl elterjedt faj, mely a tél folyamán még fejlődni is képesek a kertben.
Veszélybe került a világ egyik legfontosabb növényi fehérjeforrása. Most összefogtak a megmentéséért.
