Klímaváltozás: hisszük is, meg nem is

Klímaváltozás: hisszük is, meg nem is

agrarszektor.hu
A klímaváltozás tényét, illetve ebben az emberi tevékenység szerepét ma már tudományos konszenzus övezi, még ha sok kérdésben (például a jelenségre adott válaszokban) nincs is egyetértés a kutatók között. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok döntő többsége valós problémának tartja a klímaváltozást, ám nem gondolja úgy, hogy neki kellene bármit is tennie ellene. Akik cselekednek, azok jellemzően olyan vállalásokat szoktak tenni, amelyek - bár fontosak - összességében keveset számítanak. További problémát jelent, hogy a közmédia gyakran relativizálja a klímaváltozás tényét, illetve nem lép fel kellő eréllyel az ezt tagadó narratívák ellen.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A klímaváltozás tényét, illetve ebben az emberi tevékenység szerepét ma már tudományos konszenzus övezi, még ha sok kérdésben - például a jelenségre adott válaszokban - nincs is egyetértés a kutatók között. Míg korábban a klímaszkeptikus kifejezést jellemzően azokra alkalmazták, akik a klímaváltozás tényét tagadják, ma már szélesebb körben alkalmazzák ezt a fogalmat, és például klímarelativizációnak nevezik azt a megközelítést, amely nem tagadja ugyan a klímaváltozást, sem az ember felelősségét, ám az azzal összefüggő problémák súlyát megkérdőjelezi - derült ki a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium nevű projekt keretén belül készült tanulmányból. A klímarelativizálók tehát leginkább abban különböznek a klímaszkeptikusoktól, hogy ők nem tagadják a klímaváltozást, vagy abban az emberi tevékenység szerepét, csak az ezzel kapcsolatos politikai figyelmet és a jelenlétét a közbeszédben eltúlzott mértékűnek tartják.

A tanulmány kiemelte, hogy elmúlt években készült közvélemény-kutatások alapján a magyar lakosság túlnyomó többsége, 80-90%-a egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban. A téma ugyanakkor sokkal kevésbé jelenik meg a magyarok problématérképén, tehát a válaszadók nem említik ezt maguktól jelentős problémaként. A legfontosabb tényező az iskolázottság, míg a kor, a nem és a településtípus hatása nem mutatható ki egyértelműen a vizsgált kutatásokból. A tanulmány készítői kitértek arra is, hogy a közmédia narratívája nagyon vegyes, amikor a környezetvédelemről van szó. Egyfelől a környezetvédelem jelentőségét hangsúlyozzák, másfelől relativizálják a klímaváltozás fontosságát azáltal, hogy kis hangsúlyt fektetnek rá, illetve szabad utat engednek a klímaszkeptikus narratíváknak, gyakran az összeesküvés-elméleteknek is. A tanulmányból kitűnt, hogy a magukat jobboldaliként azonosító válaszadók között ugyanakkor nagyobb az aránya azoknak, akik kevésbé tartják súlyosnak a klímaváltozás problémáját.

Mi is a klímaváltozás valójában? Miért kételkednek benne?

A klímaváltozás alatt a globális vagy regionális éghajlati minták változását értjük, különösen a 20. század közepétől és végétől kezdve, amely nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása következtében megnövekedett légköri szén-dioxid szintjének tulajdonítható

- olvasható a tanulmányban.

Hiába széleskörűen elfogadott tény, hogy a klímaváltozás létező jelenség, és hogy abban jelentős az emberi tevékenység szerepe, ezeket a kijelentéseket mégis széles körű kételkedés övezi. Korábbi kutatások négy típusát különböztették meg ennek a kételynek:

  1. a felmelegedés trendjében,
  2. az emberi beavatkozásban,
  3. annak emberi életre gyakorolt hatásában
  4. és a klímaváltozást övező tudományos konszenzusban való kételkedést.

A klímaváltozásban való kételkedés, annak megkérdőjelezése ma a politikai mainstream része. Különösen igaz ez az Egyesült Államokban, ugyanakkor Európában is egyre inkább jelen van. A közelgő EP- választáson a közvélemény-kutatások a zöld pártok támogatásának visszaszorulását és a szélsőjobboldali és euroszkeptikus pártok erősödését vetítik előre, márpedig ez utóbbiak egyre inkább klímaszkeptikus irányba mennek. A klímaszkepszis terjedésének további oka egy amerikai kutatócsoport szerint, hogy a médiában sokkal több szerepet kapnak a klímaszkeptikus tudósok, mint a klímaváltozás hívei. A klímaváltozással kapcsolatos dezinformációban a közösségi médiának is komoly szerepe van.

Hisznek-e a magyarok a klímaváltozásban?

A European Social Survey (ESS) 2020-as felmérésének adatai szerint Magyarország körülbelül a középmezőnyben (17. a 30-ból) helyezkedik el, ha azt vizsgálja az ember, hogy mekkora azoknak az aránya, akik még mindig szinte kizárólag a természetet okolják a klímaváltozásért. Ugyanezen adatok szerint a magyar lakosság körében kevesen vannak azok, mindössze a lakosság 10%-a, akik csak kevéssé vagy egyáltalán nem aggódnak a klímaváltozás miatt. Ez az európai (a mérésben résztvevő) országokhoz képest viszonylag kedvező arány, a szomszédos Szlovákiában például a lakosság 38%-a vélekedik így.

Egy frissebb, 2022-es nagymintás (3000 fős) reprezentatív hazai kutatás szerint (mely a HUN-REN Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont megbízásából készült, a továbbiakban KRTK-s kutatás) 90% volt azok aránya, akik elfogadják, hogy (valószínűleg) van klímaváltozás, és 85% gondolja azt, hogy az emberi tevékenység teljesen vagy nagy mértékben hozzájárul ehhez. További 13% szerint kis mértékben járul csak hozzá, míg azok aránya, akik szerint az emberi tevékenység semmilyen mértékben nem járul hozzá a klímaváltozáshoz elenyésző, 2% alatti.

De mit kellene tenni ellene?

A tanulmány szerzői rámutattak, hogy a klímaválság létezését kevesen tagadják, mégis kevesen tesznek ellene. A DemNet és az Index 2019-es közös kutatásában a magyarok 54%-a mondta, hogy tesz valamit a klímaváltozás ellen, de nagyon alacsony volt azoknak az aránya, akik hajlandók lennének többet fizetni a környezettudatos termékekért. Azt is megkérdezték továbbá, hogy kinek kellene többet tenni a klímaváltozás ellen, amire a válaszadók a legnagyobb arányban a nagyvállalatokat, a fejlett országokat és a kormányokat jelölték meg.

Az Ipsos 2022-es kutatása szerint a magyarok 39%-a lenne hajlandó a következő években csökkenteni a húsfogyasztását a környezetvédelem érdekében. Ezzel szemben a Speciális Eurobarometer 2023-as adatai szerint a tízből hat válaszadó tett valamit a klímaváltozás ellen az elmúlt hat hónapban. A válaszadók nagy része a szelektív hulladékgyűjtést (58%) és az eldobható termékek fogyasztásának csökkentését (55%) jelölték meg, márpedig ennek elenyésző a hatása a környezetvédelemre. Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze (95%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság volt a legnépszerűbb, míg az állati eredetű ételek csökkentése kapta a legkisebb pontszámot.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?