Tényleg a vesztébe rohan a világ? Sokkal nagyobb a baj, mint eddig hittük

Veres Virág Cintia
A klímaváltozás kétségtelenül kezdi rárúgni az ajtót a világra, ennek ellenére a mai napig találkozhatunk (sajnos elég sokszor) a klímahiszti szóval. Akinek viszont van bármennyire is reális meglátása, tudja, hogy a baj nagyobb, mint hinnénk - és ez nem úgy tűnik, mint ami egyhamar meg fog változni. Arról nem beszélve, hogy ez az egész mezőgazdaságra is kihat. Márpedig, ha arra kihat, akkor bizony az élelmiszeriparra is, és az pedig ránk, emberekre. Szárazság, jégeső, kései vagy korai fagyok, enyhe telek és extrém időjárási körülmények - ezekkel mind-mind meg kell birkóznia a termelőknek, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak az éghajlatváltozás hat az agráriumra, hanem az agrárium is az éghajlatra.

Európában, így Magyarországon is egyre gyakrabban tapasztalhatóak olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, az extrém hőingadozások, hőhullámok, továbbá a heves esőzések és árvizek. Ezek a hatások viszont nemcsak a mezőgazdasági termelést csökkentik és rontják a hatékonyságát, hanem jelentős gazdasági-, élelmezésbiztonsági-, humán-, állat- és növényegészségügyi aggályokat is felvetnek. Hogy a negatív hatásokat és a kockázatokat vissza lehessen valamelyest szorítani, valamint a globális átlaghőmérséklet emelkedését is csökkenteni lehessen, ahhoz az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2°C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt kell tartani. Azt, hogy mennyire is komoly problémával nézünk szembe, jól mutatja az alábbi grafikon:

Idén is év végi díjeső az agráriumban - Nevezzen és nyerjen Ön is!

Idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Portfolio Csoport rangos agrárdíjas pályázatát, amelynek célja, hogy egy-egy évben díjazni lehessen a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket. A november 30. -december 1-i kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencián az ágazat szereplői az Év női agrárvállalkozója díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat, az Év kertészete díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év agrárinnovációja díjat, az Év agrárberuházása díjat és a Portfolio Agrárgazdaságért díjat nyerhetik el. A rangos díjakat - amelyeket a november 30-i szakmai program zárásaként, ünnepélyes keretek között adunk át - színvonalas szakmai zsűri ítéli oda. A díjakra a hazai agrárgazdasági élet bármely szereplője pályázhat, illetve javasolhat jelölteket. A Portfolio a nevezéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2022. július 31-ig. A jelentkezésekhez, illetve a nevezésekhez egy űrlapot kell kitölteni és beküldeni, amely a portfolio.hu portálon, az Agrárszektor Konferencia weboldalán érhető el. Az űrlapot ide kattintva is le lehet tölteni. Legyen Ön is az év végi agrár-díjeső részese, nevezzen vagy jelöljön a rangos díjakra!

Forrás: MTI

A kincset érő víz

Víz nélkül nincsen földi élet, mi, magyarok pedig szerencsés helyzetben vagyunk vízügyileg. Magyarországon azonban az öntözött területek aránya nagyon alacsony, jelenleg mindösszesen 180 ezer hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető terület van, és az öntözött terület nagysága 2020-ban nem érte el a 80 ezer hektárt, az országos mezőgazdasági terület 2%-át sem. A szárazsággal és a melegedéssel meg kell birkózni a jövőben, ez öntözésfejlesztés nélkül nem fog menni. Hogy miért ilyen fontos ez, alátámasztja az, hogy 2019-ben a legsúlyosabb károkat az aszály okozta, mégpedig 160 ezer hektárnyi területen, amely az összes károsodott terület 54 százalékát érintette. Pont ezért, a klímaváltozás a mezőgazdaságra gyakorolt hátrányos hatásának mérséklésben az öntözött területek bővítésének kiemelt szerepe lehet.

Az ENSZ éghajlat-változási testületének (IPCC) új jelentése szerint a karbonkibocsátás "gyors, mélyreható és azonnali" csökkentésére van szükség. A kutatók úgy vélik, hogy a következő néhány év kritikus jelentőségű, mégpedig azért, mert, ha 2030-ig nem sikerül megfékezni a kibocsátást, akkor lehetetlenné válik a felmelegedés korlátozása az évszázad későbbi szakaszában. Hiába az évtizedek óta tartó figyelmeztetések, szemléltető példák, a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is történelmi magasságban van, sosem voltak még olyan magasak az adatok, mint most.

Az éghajlat és a mezőgazdaság kapcsolata

Globális szinten az állattenyésztés felelős az összes üvegházhatású-gázkibocsátás 14,5%-áért. Ez megfelel a közlekedési szektor kibocsátásának. Ezt tovább tudjuk bontani haszonállatonként is, ami az alábbiak szerint alakul: 40% a húsmarhatenyésztés, 20% a tejtermelés. A sertéshús termelésének a hozzájárulása 9%, a szárnyasoké 8%. Ha fajlagosan nézzük a kibocsátásokat, a szarvasmarha kibocsátása akkor is magasabb: 1 kg fehérje értékre vetítve a szarvasmarha globális átlagkibocsátása 300 kg szén-dioxid, a szárnyasoké és a disznóké 100 kg szén-dioxid alatti. Az összes kibocsátás közel 40%-áért a kérődzők emésztése során felszabaduló metán a felelős. A metán a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb üvegházhatású gáz, 100 éves időtartalmat nézve egy metán molekula üveghatásúgáz-hatása mintegy 28-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé, 20 éves időtartalmat nézve pedig már 84-szer!

EZ IS ÉRDEKELHET

A mezőgazdaság és az éghajlatváltozás között megy az "adok-kapok", mivel mind a kettő befolyásolja a másikat. A növényeknek megfelelő mennyiségű vízre, talajra, hőmérsékletre és napfényre van szükségük a megfelelő növekedéshez. Az időjárás viszont már nem hű az évszakokhoz, az éghajlat pedig egyre csak melegszik. Például, ha csak a gabonaféléket vesszük alapul, virágzásukra és betakarításukra több nappal előbb kerül sor, mint korábban. A fagykárok szintén komoly gondot okoznak, egyre gyakoribbak a tavaszi, kései fagyok. Tavaly például a sárgabarack lett egyik fő áldozata a fagyoknak, nem volt ritka, hogy a termés közel 80%-a is odalett. Az időjárás könnyen elindíthatja a dominó-effektust, hiszen egy esetleges fagykár vagy tartós aszály esetében nagy mennyiségű termés mehet tönkre, ami miatt hiány léphet fel bizonyos termékekből, ezáltal pedig a drágulás sem kerülhető el, így hát a kereslet sem lesz megfelelő. A környezet károsítása is veszélyt jelenthet a szektorban, ebben az esetben az lehet a cél, hogy hagyományos módszerekkel, jó minőségű élelmiszert állítsanak elő, de ne terheljék túl a környezetet. Drágulást már a tavalyi évben is lehetett érzékelni: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, hogy 2020-ban átlagosan 7,2 százalékkal növekedtek a hazai élelmiszerárak 2019-hez képest. Az áremelkedés pedig (mint ahogyan észre is vehettük) idén folytatódik. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Talaj vs mezőgazdaság

A talaj létfontosságú az emberiség és az egész élővilág számára, nem túlzás kijelenteni, hogy a földi lét és az élelmiszertermelés alapja az egészséges, jó minőségű talaj. Csakhogy, ezekből egyre kevesebb és kevesebb van, ami pedig aggasztó lehet a jövőre nézve, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények csak rontani fognak a helyzeten. Azt, hogy mekkora a baj, jól mutatja az is, hogy jelentős mértékben lecsökkent a magyarországi szántóterületen található termőtalajok humusztartalma az elmúlt évtizedekben. Az ideális 5-6 százalék körüli értékről 2-3 százalékra esett vissza a humusztartalom.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarország területének mintegy 50%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A talajok képezik az élelmiszereink alapját, szűrik és tárolják a vizet, élőhelyet biztosítanak számos faj számára. Sajnos jelentősen romlik a talaj állapota világszerte, ez pedig Európában, azon belül hazánkban sincsen másként. Intő jel lehet, hogy a szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének mintegy negyede valamilyen mértékben már erodálódott. A mező- és erdőgazdasági területeknek már a 60%-a veszélyeztetett a talajdegradáció által. A savanyodás, szikesedés, a víz és szél okozta erózió, a szerves anyag csökkenése, a tömörödés és a talajszerkezet leromlása is veszélyezteti a talajokat, az egyik legkomolyabb nem más, mint a vízerózió, ami a mezőgazdasági területek közel harmadát károsítja, kiemelten a hegy- és dombvidéki tájainkon. 

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?