A jogszabálycsomag három uniós irányelvet érint: a Víz Keretirányelvet, a Környezetminőségi előírásokról szóló irányelvet és a Felszín alatti vizekről szóló irányelvet. Az új szabályozás alapján az EU frissítette a szennyező anyagok listáját, kiemelt figyelmet fordítva az újonnan azonosított, környezetre és emberi egészségre káros anyagokra, például bizonyos per- és polifluor tartalmú vegyületekre (PFAS), növényvédő szerekre és gyógyszermaradványokra. Ezek mellett a szabályozás kiterjed a mikroműanyagokra, az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatra szolgáló indikátorokra és a sérülékeny, felszín alatti vizek ökoszisztémáira is - írja a NAK.

A felülvizsgált jogszabálycsomag bevezeti az úgynevezett „hatásalapú monitoringot”, amely az egyes szennyező anyagok külön-külön történő vizsgálata helyett azok együttes környezeti és egészségügyi kockázatát értékeli. Ez a megközelítés pontosabb és hatékonyabb képet ad a víztestek állapotáról, különösen olyan területeken, ahol több szennyező egyidejű jelenléte jellemző. Ezzel párhuzamosan frissültek a már listán lévő szennyező anyagok határértékei is, és erősödik az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szerepe is a szabványok és az értékelések kidolgozásában. A szabályozás a vízminőség védelme mellett a közigazgatási terhek csökkentését is célozza. Ennek érdekében egyszerűsödnek a jelentéstételi kötelezettségek, valamint javul az adatszolgáltatás és az uniós szintű adatmegosztás az újonnan finanszírozott digitális eszközök segítségével.

Az új szabályzat tartalmazza a „nem rontó hatás” fogalmát, amely szigorú biztosítékok mellett lehetővé teszi kétféle tevékenység folytatását. Az ilyen tevékenységek közé tartoznak az olyan fejlesztési munkálatok, mint a hidak felújítása vagy az árvízvédelmi munkálatok, melyeknek csupán átmeneti hatása lehet, valamint azok a tevékenységek, melyek csak áthelyezik a szennyezést anélkül, hogy ténylegesen növelnék azt, például az építési munkákhoz szükséges vízelvezetés vagy az üledékkotrás. A tagállamoknak 2027. december 22-ig kell átültetniük és végrehajtaniuk a módosított irányelvek előírásait.  Az intézkedés hosszú távon hozzájárul az európai vízkészletek védelméhez, a vízminőség javításához, valamint a zéró kibocsátás és a klímaadaptációs célok eléréséhez.