Aggasztó, ami a magyar talajokkal történik: ennek még csúnya vége lehet

Aggasztó, ami a magyar talajokkal történik: ennek még csúnya vége lehet

agrarszektor.hu
A talaj létfontosságú az emberiség és az egész élővilág számára, nem túlzás kijelenteni, hogy a földi lét és az élelmiszertermelés alapja az egészséges, jó minőségű talaj. Csakhogy, ezekből egyre kevesebb és kevesebb van, ami pedig aggasztó lehet a jövőre nézve, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények csak rontani fognak a helyzeten. Azt, hogy mekkora a baj, jól mutatja az is, hogy jelentős mértékben lecsökkent a magyarországi szántóterületen található termőtalajok humusztartalma az elmúlt évtizedekben. Az ideális 5-6 százalék körüli értékről 2-3 százalékra esett vissza a humusztartalom. Hogy mi várhat ránk és a mezőgazdaságra? Jósgömbünk nincs, de ha lenne, akkor sem biztos, hogy érdemes lenne jóslásokba bonyolódni.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Egy evőkanálnyi talajban hasznos anyagok és élőlények millió találhatóak. Az agrárium szempontjából természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen is az állapota, sőt, a mezőgazdasági termelés szempontjainak nem sok talaj felel meg. Fontos, hogy megfelelő szerkezetű, vízvezető, egészséges, lazább, humuszban gazdag legyen. Ahány növény, annyi igény, tehát a fenti állítást nem lehet mindegyik haszonnövényre ráhúzni, de általánosságban már ugyancsak elmondható. De milyen veszély fenyegeti a talajainkat? Miért lehet gond, ha nem figyelnek rá oda eléggé? Alábbi cikkünkből kiderül!

EZ IS ÉRDEKELHET

Hiába jó a talaj, ha rossz a technika

A barna erdőtalajok Magyarország mezőgazdasági területének körülbelül 30%-át alkotják. Erdők, fás területek, facsoportok, ligetek alatt alakul ki, az erdőkben található speciális mikroklíma, a lehullott levelekből, ágakból származó nagy mennyiségű szerves anyag és egyéb folyamatok által jön létre. Bár az erdőtalaj erdők alatt alakul ki, sok esetben az erdő kivágása után, a területet művelésbe vonják, de a talaj főbb szerkezeti elemei nem változnak. Az erdőtalaj legfelső szintjén avart, bomló leveleket, ágakat találunk ("A0" szint), mely alatt a barna színű humuszos "A" szint található. Ezt követi egy világosabb "E", majd egy ismét sötétebb "B", és végül a talajképző kőzet "C" szint. Több típusa is létezik, a közös jellemzőik többek között a gazdag, humuszos feltalaj, savanyú pH, valamint általában jó vízgazdálkodásúak és könnyen művelhetőek. Azonban hiába minden jó adottság, a helytelen agrotechnika minden tönkre tehet, mivel hatására a felső réteg porosodhat, amely rontja a talaj vízgazdálkodási jellemzőit, művelhetőségét is. A barna erdőtalajok egyes típusai jellemzően jó tápanyag-szolgáltató képességgel rendelkeznek, ezért ezek szántóföldi művelésre is alkalmasak. A szántóföldi művelésbe volt területeken a csernozjom talajokon termeszthető növények jelentős része is megél, tehát viszonylag magas termésbiztonsággal termeszthetők az igényesebb szántóföldi növények - ilyen például az őszi búza, a zab, a napraforgó, a szója vagy a kukorica.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem jó, de nem is rossz a magyarországi helyzet

A csernozjom (feketeföld) talajának - természetes vegetáció mellett - 5% körüli a humusztartalma, ezzel szemben a mai mezőgazdasági talajok átlagos humusztartalma 2,5-3% körül van, vagyis a művelés hatására a szervesanyag-tartalom kicsivel több, mint a felére esett le. Ezt viszont nem szabad kizárólag a termelés szemszögére vetíteni, mivel, ha csökken a szerves anyag, akkor rengeteg talajfunkció is romlik. Gondolhatunk itt a biodiverzitásra, a víz- és a tápanyag-megkötőképességére vagy akár a szerkezetépítő képességre is. Ám itt még nincs vége, hiszen az erózió még több problémát sodorhat magával: ha a humuszanyag valamilyen oknál fogva elkerül a talajról, akkor bizony az eltárolt víz és a tápanyag is elveszik, akkor pedig a talaj termőképessége is romlásnak indul, méghozzá rohamosan. Mondhatni, hogy egyetlen negatív tényező beindíthatja a dominó-effektust. Mi, magyarok, viszont szerencsésebb helyzetben vagyunk, hiszen a talajtani adottságaink is jók, de ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy hátra szabad dőlni. Amit csak lehet, azt meg kell előzni, ehhez pedig nem is kell nagy erőfeszítéseket tenni: nem szabadna elvinni a termőföldekről a szerves anyagokat és a szalmát sem kellene égetni. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Mik az erózió kialakulását befolyásoló tényezők?

A csapadék:

  • mennyisége,
  • cseppnagysága,
  • hevessége,
  • időtartama,
  • az olvadó hó mennyisége,
  • valamint az olvadás ideje.

A növényborítás:

  • jellege
  • és mértéke.

A lejtő:

  • meredeksége,
  • hossza,
  • alakja,
  • és kitettsége.

A talaj:

  • nedvessége,
  • vízgazdálkodása,
  • szerkezete,
  • valamint felszínének érdessége.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lehet védekezni az erózió ellen?

A fenti kérdésre a válasz az, hogy természetesen igen. A növények és a növényi maradványok védelmet nyújtanak a talaj számára, illetve a tábla szélekre védő sávokat is lehet telepíteni, amelyek a víz erózióval szemben is védelmet nyújtanak. Így a terméskiesés és az egyéb károk is megelőzhetőek. A száraz, borítatlan talajon azonban a szél is jelentős károkat tud okozni, míg a szél által szállított homokszemek fizikai sérüléseket okozhatnak a fejlődő növények felületén. Emellett hígtrágyázás is csökkentheti a szél által okozott károkat, mert megakadályozza a talajrészecskék mozgását. Ezen kívül az alábbi lehetőségek segíthetik az erózióval szembeni védekezést:

  • A szármaradványok csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét.
  • A növénykultúrák közé a fűfélék telepítése.
  • A vegyes fa- és cserjefajokból telepített védő erdősávok, erdőfoltok.
  • Megfelelő agrotechnika, talajvédő talajművelés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hatalmas vasak a földeken

A traktorok nagyon fontosak a mezőgazdaság számára, arra viszont már kevesebben gondolnak, hogy hiába hasznosak, károsak is lehetnek egyben. A mai traktorok akár 15 tonnások is lehetnek, hihetetlen nyomást fejtenek ki, ami könnyen talajtömörödöttséget okozhat. Ez nagyon durva fizikai inzultust jelent a földnek. Ha ezeket lehetne mellőzni, akkor sokkal egészségesebb környezeti rendszer lehetne. Noha a termőtalajt egészen a közelmúltig megújuló természeti erőforrásnak tekintettük, az utóbbi években kiderült, hogy ezek az ökoszisztémák nagyon is sérülékenyek, és a nagy mezőgazdasági gépek ugyanolyan hatással vannak a termőtalajokra, mint anno a legnagyobb dinoszauruszok. A kutatók szerint a mezőgazdasági gépek tervezőinek és gyártóinak a jövőben szükséges lenne azzal is számolnia, hogy a gépeik milyen mértékben tömörítik a talajt, és hogy hogyan lehet ezt a minimálisra csökkenteni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Talajjavítás mesterfokon

Mint ahogyan említettük, rendkívül fontos a talaj egészségi állapota az egész emberiség számára, így jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy hogyan adhatunk egy kis extra löketet a talajoknak? Az elsődleges feladatunk az lenne, hogy megakadályozza talajkörnyezet drasztikus változásait. A természet nagy hatással van a rizoszférára is, de a gazdálkodási gyakorlat számos eleme segítheti, vagy éppen gátolhatja ezt a folyamatot. Hasznosnak tekinthető, ha:

  • ügyelünk a talajnedvesség megőrzésére,
  • minél hosszabb időszakban borítva (növényzet vagy mulcs által) hagyjuk a talajt,
  • kerüljük a talaj túlzott forgatását,
  • a műtrágyát több kisebb adagban juttatjuk ki, illetve lehetőség szerint kezelt (érlelt) szerves trágyát juttatunk ki,
  • kiegészítő kezelést alkalmazunk a talajélet fenntartására.

A takarónövények és a csökkentett talajművelés pedig aktívabb talajéletet, jobb tápanyag-gazdálkodást, jobb vízgazdálkodást és ezeknek köszönhetően jobb talajállapotot eredményeznek. Ez pedig nem csupán a növények egészségében, hanem a gazdálkodás jövedelmezőségében is megmutatkozik. Elengedhetetlen tehát, hogy a terméskényszer ne írja felül a talaj minőségét és egészségét.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Az IKR Agrárral a gabonapiacon az egész kontinens erőforrása a gazdáért dolgozik (x)

Az orosz-ukrán háború miatt a piacokat elöntő olcsó gabona, hazánk legfontosabb olaszországi exportpiacán feltörekvő szerb és román termelők – az elmúlt években a magyar vetésstruktúra fennmaradását a legtöbben az éghajlatváltozástól féltették, de látszik, hogy az agrárium legégetőbb kihívását az erősödő partnerek jelentik.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?