Aggasztó, ami a magyar talajokkal történik: ennek még csúnya vége lehet

agrarszektor.hu
A talaj létfontosságú az emberiség és az egész élővilág számára, nem túlzás kijelenteni, hogy a földi lét és az élelmiszertermelés alapja az egészséges, jó minőségű talaj. Csakhogy, ezekből egyre kevesebb és kevesebb van, ami pedig aggasztó lehet a jövőre nézve, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények csak rontani fognak a helyzeten. Azt, hogy mekkora a baj, jól mutatja az is, hogy jelentős mértékben lecsökkent a magyarországi szántóterületen található termőtalajok humusztartalma az elmúlt évtizedekben. Az ideális 5-6 százalék körüli értékről 2-3 százalékra esett vissza a humusztartalom. Hogy mi várhat ránk és a mezőgazdaságra? Jósgömbünk nincs, de ha lenne, akkor sem biztos, hogy érdemes lenne jóslásokba bonyolódni.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Egy evőkanálnyi talajban hasznos anyagok és élőlények millió találhatóak. Az agrárium szempontjából természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen is az állapota, sőt, a mezőgazdasági termelés szempontjainak nem sok talaj felel meg. Fontos, hogy megfelelő szerkezetű, vízvezető, egészséges, lazább, humuszban gazdag legyen. Ahány növény, annyi igény, tehát a fenti állítást nem lehet mindegyik haszonnövényre ráhúzni, de általánosságban már ugyancsak elmondható. De milyen veszély fenyegeti a talajainkat? Miért lehet gond, ha nem figyelnek rá oda eléggé? Alábbi cikkünkből kiderül!

EZ IS ÉRDEKELHET

Hiába jó a talaj, ha rossz a technika

A barna erdőtalajok Magyarország mezőgazdasági területének körülbelül 30%-át alkotják. Erdők, fás területek, facsoportok, ligetek alatt alakul ki, az erdőkben található speciális mikroklíma, a lehullott levelekből, ágakból származó nagy mennyiségű szerves anyag és egyéb folyamatok által jön létre. Bár az erdőtalaj erdők alatt alakul ki, sok esetben az erdő kivágása után, a területet művelésbe vonják, de a talaj főbb szerkezeti elemei nem változnak. Az erdőtalaj legfelső szintjén avart, bomló leveleket, ágakat találunk ("A0" szint), mely alatt a barna színű humuszos "A" szint található. Ezt követi egy világosabb "E", majd egy ismét sötétebb "B", és végül a talajképző kőzet "C" szint. Több típusa is létezik, a közös jellemzőik többek között a gazdag, humuszos feltalaj, savanyú pH, valamint általában jó vízgazdálkodásúak és könnyen művelhetőek. Azonban hiába minden jó adottság, a helytelen agrotechnika minden tönkre tehet, mivel hatására a felső réteg porosodhat, amely rontja a talaj vízgazdálkodási jellemzőit, művelhetőségét is. A barna erdőtalajok egyes típusai jellemzően jó tápanyag-szolgáltató képességgel rendelkeznek, ezért ezek szántóföldi művelésre is alkalmasak. A szántóföldi művelésbe volt területeken a csernozjom talajokon termeszthető növények jelentős része is megél, tehát viszonylag magas termésbiztonsággal termeszthetők az igényesebb szántóföldi növények - ilyen például az őszi búza, a zab, a napraforgó, a szója vagy a kukorica.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem jó, de nem is rossz a magyarországi helyzet

A csernozjom (feketeföld) talajának - természetes vegetáció mellett - 5% körüli a humusztartalma, ezzel szemben a mai mezőgazdasági talajok átlagos humusztartalma 2,5-3% körül van, vagyis a művelés hatására a szervesanyag-tartalom kicsivel több, mint a felére esett le. Ezt viszont nem szabad kizárólag a termelés szemszögére vetíteni, mivel, ha csökken a szerves anyag, akkor rengeteg talajfunkció is romlik. Gondolhatunk itt a biodiverzitásra, a víz- és a tápanyag-megkötőképességére vagy akár a szerkezetépítő képességre is. Ám itt még nincs vége, hiszen az erózió még több problémát sodorhat magával: ha a humuszanyag valamilyen oknál fogva elkerül a talajról, akkor bizony az eltárolt víz és a tápanyag is elveszik, akkor pedig a talaj termőképessége is romlásnak indul, méghozzá rohamosan. Mondhatni, hogy egyetlen negatív tényező beindíthatja a dominó-effektust. Mi, magyarok, viszont szerencsésebb helyzetben vagyunk, hiszen a talajtani adottságaink is jók, de ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy hátra szabad dőlni. Amit csak lehet, azt meg kell előzni, ehhez pedig nem is kell nagy erőfeszítéseket tenni: nem szabadna elvinni a termőföldekről a szerves anyagokat és a szalmát sem kellene égetni. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Mik az erózió kialakulását befolyásoló tényezők?

A csapadék:

  • mennyisége,
  • cseppnagysága,
  • hevessége,
  • időtartama,
  • az olvadó hó mennyisége,
  • valamint az olvadás ideje.

A növényborítás:

  • jellege
  • és mértéke.

A lejtő:

  • meredeksége,
  • hossza,
  • alakja,
  • és kitettsége.

A talaj:

  • nedvessége,
  • vízgazdálkodása,
  • szerkezete,
  • valamint felszínének érdessége.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lehet védekezni az erózió ellen?

A fenti kérdésre a válasz az, hogy természetesen igen. A növények és a növényi maradványok védelmet nyújtanak a talaj számára, illetve a tábla szélekre védő sávokat is lehet telepíteni, amelyek a víz erózióval szemben is védelmet nyújtanak. Így a terméskiesés és az egyéb károk is megelőzhetőek. A száraz, borítatlan talajon azonban a szél is jelentős károkat tud okozni, míg a szél által szállított homokszemek fizikai sérüléseket okozhatnak a fejlődő növények felületén. Emellett hígtrágyázás is csökkentheti a szél által okozott károkat, mert megakadályozza a talajrészecskék mozgását. Ezen kívül az alábbi lehetőségek segíthetik az erózióval szembeni védekezést:

  • A szármaradványok csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét.
  • A növénykultúrák közé a fűfélék telepítése.
  • A vegyes fa- és cserjefajokból telepített védő erdősávok, erdőfoltok.
  • Megfelelő agrotechnika, talajvédő talajművelés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hatalmas vasak a földeken

A traktorok nagyon fontosak a mezőgazdaság számára, arra viszont már kevesebben gondolnak, hogy hiába hasznosak, károsak is lehetnek egyben. A mai traktorok akár 15 tonnások is lehetnek, hihetetlen nyomást fejtenek ki, ami könnyen talajtömörödöttséget okozhat. Ez nagyon durva fizikai inzultust jelent a földnek. Ha ezeket lehetne mellőzni, akkor sokkal egészségesebb környezeti rendszer lehetne. Noha a termőtalajt egészen a közelmúltig megújuló természeti erőforrásnak tekintettük, az utóbbi években kiderült, hogy ezek az ökoszisztémák nagyon is sérülékenyek, és a nagy mezőgazdasági gépek ugyanolyan hatással vannak a termőtalajokra, mint anno a legnagyobb dinoszauruszok. A kutatók szerint a mezőgazdasági gépek tervezőinek és gyártóinak a jövőben szükséges lenne azzal is számolnia, hogy a gépeik milyen mértékben tömörítik a talajt, és hogy hogyan lehet ezt a minimálisra csökkenteni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Talajjavítás mesterfokon

Mint ahogyan említettük, rendkívül fontos a talaj egészségi állapota az egész emberiség számára, így jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy hogyan adhatunk egy kis extra löketet a talajoknak? Az elsődleges feladatunk az lenne, hogy megakadályozza talajkörnyezet drasztikus változásait. A természet nagy hatással van a rizoszférára is, de a gazdálkodási gyakorlat számos eleme segítheti, vagy éppen gátolhatja ezt a folyamatot. Hasznosnak tekinthető, ha:

  • ügyelünk a talajnedvesség megőrzésére,
  • minél hosszabb időszakban borítva (növényzet vagy mulcs által) hagyjuk a talajt,
  • kerüljük a talaj túlzott forgatását,
  • a műtrágyát több kisebb adagban juttatjuk ki, illetve lehetőség szerint kezelt (érlelt) szerves trágyát juttatunk ki,
  • kiegészítő kezelést alkalmazunk a talajélet fenntartására.

A takarónövények és a csökkentett talajművelés pedig aktívabb talajéletet, jobb tápanyag-gazdálkodást, jobb vízgazdálkodást és ezeknek köszönhetően jobb talajállapotot eredményeznek. Ez pedig nem csupán a növények egészségében, hanem a gazdálkodás jövedelmezőségében is megmutatkozik. Elengedhetetlen tehát, hogy a terméskényszer ne írja felül a talaj minőségét és egészségét.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?