Ez a probléma gyakorlatban is érezteti hatását. A túlzott műtrágyázás rontja a talajéletet, ezáltal a kijuttatott tápanyag hasznosulási lehetőségét, ami meglátszódik a növények fejlődésének elmaradásában. Erre legtöbb esetben azt a választ adjuk, hogy még több műtrágyát juttatunk ki, mert a növény tápanyaghiányban szenved. Tapasztalt példa, mikor internetes szakmai fórumokon a tagok belinkelnek fényképeket egy-egy gyengén fejlődő állományról, mellé írva, hogy a növény ezt és ezt kapott. Az adott válaszok zöme műtrágyát javasol, mert a növény "éhezik". A növény tényleg éhezik, de legtöbbször nem a tápanyag hiányzik a talajból, hanem a meglévő tápanyag nem felvehető számára. Az utólagosan kijuttatott tápanyag ugyan részben hasznosul(hat), sőt akár látványos hatást - színbeli vagy növekedésbeli változást - eredményezhet, de hosszú távon nem segítjük a talajainkat ezzel a megoldással. Szerencsére találkozunk azért megfontoltabb kommentekkel is, ahol inkább türelemre intik a kérdezőt - írja a NAK.

Mi kell akkor a növénynek?

Nem csak leves kell a növénynek, hanem száj is". Ez a mondat megdöbbentő lehet, de jól mutatja a növényi tápanyagfelvétel mikéntjét. A növények gyökérzete önállóan korlátozottan képes tápanyag felvételre. A gyökérzet felületének zömét a hajszálgyökerek adják, ahol mikroorganizmusok élnek melyek segítik a növényt a talajban lévő tápanyag felvételében. Tehát ha ezek a szervezetek nincsenek jelen kellő mértékben, akkor a növény ugyan úgy éhezni fog, mintha a tápanyag hiányozna a talajból.

Vészjósló jövő várhat a gazdákra: 50 év múlva eltűnhetnek a termőföldek

Sürgős lépésekre lesz szükség, különben óriási lehet a baj.

Hogyan adjunk tápanyagot, ha óvni akarjuk a talajéletet?

Azt be kell látni, hogy a mezőgazdaság intenzitásának fenntartása érdekében nagy mennyiségű tápanyagot kell a növényeink számára biztosítanunk. Tehát a feladat adott, és bár korlátozottak a lehetőségek számos megoldás közül választhatunk. Legjobb lenne, ha a tápanyag zömét istálló- vagy egyéb érett szerves trágyából tudnánk pótolni. Ismerve a hazai agrárium szerkezetét, az állatállomány létszáma ezt csak korlátozottan teszi lehetővé. De ha van lehetőségünk, éljünk ezzel a megoldással. Szintén megoldást jelenthet, ha a műtrágya kijuttatás során figyelembe vesszük a talaj élő részének az igényeit. Például kerüljük a műtrágya fagyott és/vagy hóval borított talajra történő kijuttatását - ami - jogszabályilag sem megengedett - mert olvadás után a tápanyag összefolyhat, így lokálisan hiányozhat vagy túlzott jelenléte károkat okozhat. Meg kell jegyezni, hogy ilyen tevékenységről is beszámolnak egyesek internetes fórumokon.

Súlyos gondokról rántották le a leplet a magyar gazdák: ezt senki sem úszhatja meg

Nemcsak a nagyobb költségelemek emelkedtek meg komolyabb mértékben.

A műtrágyahasználat során törekednünk kell a fokozatosságra. A tápanyagot több kisebb adagban kell odaadnunk a növénynek. Szerencsére nyitott a gazdatársadalom ezekre a megoldásokra, hiszen a piacon fellelhető számos alap- és starter- és lombtrágyázási megoldás, illetve egyre több vetőgép és sorközművelő gép van felszerelve szilárd vagy folyékony tápanyag kijuttató adapterekkel. Ez mind-mind a felé mutat, hogy a tápanyag kijuttatás több kisebb részletben valósulhasson meg. Több gazdálkodási (cél)programban kötelező, de ettől függetlenül is egyre többen alkalmaznak talajmintavételezésen és egyéb térinformatikai adatgyűjtésen alapuló tápanyag utánpótlási tervet. Ami a lokális túladagolás esélyét csökkenti. Jól járunk el, ha nem csak a növényeinket, hanem a talaj mikroorganizmusait is tápláljuk. Erre egyrészt a szerves trágyák is alkalmasak, de rendelkezésre állnak potenciális segítséget nyújtó egyéb készítmények is, mint talajélet javítók. Ezek közül az aminosav tartalmú készítmények használata ad a gyakorlatban is könnyen kivitelezhető lehetőséget: kijuttatásuk a meglévő gépparkkal (szántóföldi permetező, sor- illetve felület permetező adapterek és talajművelő gépek, illetve injektáló gépek) megtörténhet, és a kijuttatás során kevésbé érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az élő szerves anyagok.

2022 sem lesz egyszerű: felköthetik a gatyájukat ezek a magyar gazdák

Idén is tartogathat meglepetéseket a gabonapiac.

Milyen aminosav készítményt válasszunkk?

Az ár mellett a készítmény összetétele is döntő tényező kell legyen. Az aminosav tényleges mennyisége - százaléka - mellett fontos, hogy minden növények számára szükséges aminosav megtalálható legyen benne. Ezt az úgynevezett aminogram írja le. Minél változatosabb a készítmény aminosav összetétele annál nagyobb mértékben hasznosul. De ki kell emelnünk, hogy egy átlagosan 20% aminosav tartalmú készítményből teljes felület kezelés esetében hektáronként 30-50 liter szerves tápanyag szükséges a talajállapot, illetve a termesztés intenzitás függvényében. 1-2-5 liter/hektáros dózisú kezelésektől ne várjunk csodát.

Milyen hatást várhatunk a kezelésektől?

A fokozott talajélet végig kíséri a növény fejlődését. Elsősorban a gyökértömeg növekedését fogja segíteni, ezáltal

• Intenzív korai fejlődést tesz lehetővé (csökkentve ezzel a korai vadkár hatását is),
• Jobb víz- és tápanyag felvétel valósul meg,
• Javul a peszticid és környezeti stressz ellenálló képesség,
• És végső soron a termés mennyiségben és minőségben is meg fogjuk tapasztalni a hatását.
• És e mellett nem kell számolnunk a tenyészidő kitolódásával sem, mint számos tápanyag esetében.

Súlyos gondokról rántották le a leplet a magyar gazdák: ezt senki sem úszhatja meg

Nemcsak a nagyobb költségelemek emelkedtek meg komolyabb mértékben.

Hogyan valósuljon meg ez a gyakorlatban?

Akik a műtrágyaárak elszabadulásával keresik az alternatív megoldási javaslatokat azok számára van egy jó hírünk: az aminosavas talajtáplálás - önállóan, vagy műtrágyás rendszerrel kombinálva - a műtrágya ár bumm előtt gazdaságos és eredményes volt. A kialakult helyzetben pedig ugyan azt a termésszintet még kisebb költséggel érhetjük el, mintha csak műtrágyát használnánk. A tényleges növénytáplálási tervet természetesen csak a tábla és a talaj részletes áttanulmányozása után alakíthatjuk ki, de van pár javaslat, ami segítségükre lehet ebben. A talajromlás megelőzése képen alkalmazzunk nedvesség- és szerves anyag megóvó talajművelést, és a szerves anyag lehető legnagyobb részét hagyjuk a területen. Ha már nagy a baj, akkor a tápanyagot több kisebb adagban juttassuk ki, és legalább részben váltsuk ki szerves talajjavító anyagokkal, valamint adjunk tápanyagot a talaj-mikroorganizmusoknak is, hiszen ezek - mint feljebb is taglaltuk - táplálják a növényt, valamint hozzájárulnak a tápanyagok feltáródásához, illetve megkötődéséhez, így közel optimális növénytáplálási körülményeket tudnak biztosítani a növényeink számára. És ne féljünk tanácsot kérni hazai fejlesztő bázisoktól!