A legfontosabb lépés az, hogy elsődlegesen alakítsuk ki a megfelelő szerkezetességet, melyhez kellő szervesanyagra, mikrobára, megfelelő kémhatásra van szükség az ásványi anyagok mellett. A kialakított szerkezetességgel, lazítással - a tömör talajrétegek megszüntetése - után a talajaink tápanyag- és vízgazdálkodása fokozatosan helyreáll, s máris sokkal kedvezőbb képet kapunk a tápanyagpótlási igények és vízszükségletek terén. A kialakított szemcsék nagyobb erővel képesek megtartani a kijuttatott tápanyagot, s kis szivacsként megtartani a vizet. Az ideális, vagy ahhoz közeli talajállapot kialakítása egy már leromlott szerkezetű talajban nem egy év alatt alakul ki, hanem kitartó munka eredménye. Azonban egyre többen észlelik azt, hogy a talajainknak már segítségre van szüksége ahhoz, hogy a gazdálkodójának nagyobb termésbiztonságot produkálhasson - írja a NAK.

Nem sok jót tartogat a márciusi időjárás: ez várhat a magyarokra tavasszal?

Akár mínusz 15 fok is lehet a következő napokban.

A talajművelő eszközökkel ellentétben a folyamatos növényi jelenlét támogatja a talajbiológiát, elnyomja a gyomokat és intelligensen átlazítja a talajt. Azért mondhatjuk, hogy intelligensen, mert a növények az etilén korlátozott diffúziójából érzékelik, hogy a gyökereik tömör rétegbe ütköztek. Ha nem képesek ezt a hormont gáz formájában kibocsátani a talajba és az felhalmozódik a gyökérben, akkor a növény azon a helyen leállítja a gyökérnövekedést és egy másik pontra koncentrálja az erőforrásokat. Az aratás után tehát célszerű mielőbb a talajainkat fednünk, s szármaradvánnyal, gyökerekkel táplálékot bevinni a talaj működését biztosító, s ezért létfontosságú mikrobák számára. Amennyiben lehetséges tehát hagyjuk a szármaradványokat kellően felaprítva, a kombájn vágóasztalának szélességében (vagy a lehető legszélesebben) szétteríteni. Ezzel megelőzhető a gyomnövények, az árvakelés és a direktben vetett takarónövények egyenetlen kelése. 

Ebbe most megéri belevágni: nagyot kaszálhat az a magyar gazda, aki ezt meglépi

Ezt kár lenne nem kihasználni.

Ha lazításra van szükség, akkor azt érdemes ilyenkor elvégeznünk, nem pedig őszre hagyni, ismerteti a Talajreform a kísérletei alapján. Az egyenes késekkel szerelt, tüske, szárny és egyéb kiegészítő nélküli lazítók kiválóan alkalmasak erre a feladatra. Az eszközgyártók is ráálltak a vágótárcsával szerelt lazítók kérdésére. Ugyanakkor a lazítás hatását fenn kell tartani úgy, hogy vagy a szármaradványok védjék a talajt, vagy a gyökerek által teremtett kedvező talajélet miatt kerüljön a területre zöldtrágya/takarónövény. Ezen fedések olyanok a talaj számára, mint nekünk esőben az esőkabát, illetve nyáron, mint a szalmakalap. Enélkül a fellazított talajaink a saját súlyuk alatt vagy a túl sok csapadéktól is összetömörödhet, morzsás szerkezete - ha van még - szétrobbanhat apró porszemcsévé válva, eliszapolódva mire a következő főnövény vetésideje elérkezik. Így érdemes a nyári lazításokat minél hamarabb takarónövénnyel/szármaradvánnyal befedni. Kellő sűrűséggel, megfelelő csapadékkal, fajtával kialakított állományhoz az évben többet nem kell hozzányúlni a Talajreform csapatának eredményei szerint.

Rengetegen termesztenek így növényt Magyarországon: ezért népszerű ez a módszer

Felfelé ívelő pályán van az ökológiai gazdálkodás hazánkban.

Amennyiben nem tartjuk meg kora tavaszig takarónövényeinket, úgy a szerkezetesség és a talajélet serkentésére tett lépéseink hatása megmarad, azonban tavasszal nem lesz olyan borítás, amely a T1-T2-es gyomokat visszaszorítsa, valamint egy esősebb időszak hatására a tömörödés ismét jelentkezhet. A Talajreform csapatának értékelései szerint a télen is fennhagyott takarónövények az elért biomassza-tömegtől függően gyommentesen tartják a területet a február végi - március eleji felmelegedésekig. Arról, hogy az így takart talajt is le kell-e zárni márciusban, megoszlanak a vélemények. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem feltétlenül szükséges, mert ha kifagyott a takarónövényünk, akkor nem fogyasztja el a vizet, és a párolgást is képes megakadályozni az összefüggő növényi maradvány egy jól sikerült takarás után. 

A vetés előtti minimális talajmozgatásnak (pl. sekély rövidtárcsázásnak) látják a pozitív előnyeit a terméseredményeken, hiszen a felső rétegbe több levelő kerül, így ott megindul a mineralizáció. A takarónövények és a csökkentett talajművelés aktívabb talajéletet, jobb tápanyag-gazdálkodást, jobb vízgazdálkodást és ezeknek köszönhetően jobb talajállapotot eredményeznek. Ez pedig nem csupán a növények egészségében, hanem a gazdálkodás jövedelmezőségében is megmutatkozik.