Európában az elmúlt években 16,5 millió hektárra nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, a kontinens éllovasainak számító országok már a 15 százalék körüli, vagy azt meghaladó arányt is elértek ezen a területen - írja közleményében a VSZT. Az elmúlt évtized hazánkban is nagy előrelépést hozott: az ökológiai területek a támogatásoknak is köszönhetően megduplázódtak. Magyarországon a teljes mezőgazdásági terület mintegy 5,7 százalékán zajlik ökológiai gazdálkodás, ezzel az ország középmezőnyben áll az unióban, amelynek átlaga 8 százalék. A több mint 300 ezer hektáros összterület mintegy 60 százaléka gyep, rét és legelő, a fennmaradó részen ökológiai növénytermesztés zajlik.

- ismertette dr. Mikó Péter, az Agrártudományi Kutatóközpont nemesítője, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjának elnöke.

Az ökológiai termelésben nem használnak szintetikus készítményeket, helyette biológiai növényvédelem, természetes eredetű tápanyagok, vetésforgó, különféle eszközök (például gyomfésű) és eljárá-sok használatával biztosítják a növények gazdaságos termesztéséhez szükséges feltételeket. A hazai szántóföldi ökogazdálkodás jellemző növényei a kalászosok (búza, tönköly), a pillangósok (egyebek mellett borsó, lucerna), a napraforgó, a zöldségnövények (pl. burgonya, hagyma), a zöldtrágya és takarmánykeverékek, valamint - mintegy 5-6 ezer hektáron - hibridkukorica és csemegekukorica. A megtermelt áru nagyobb részét exportpiacokon értékesítik, a fő célországok közé Németország, Franciaország és Olaszország tartoznak. Az áruházlánci igények változásával, valamint a hazai feldolgozottsági szint fejlődésével - többek között a kézműves pékségek megjelenésével - a belföldi piaci kereslet is megerősödött az elmúlt pár évben, különösen a bio kalászosok és zöldségnövények iránt.

Az elkövetkező tíz év sok lehetőséget tartogat a vetőmag szegmens számára is, ezért a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácson belül egy éve munkacsoport alakult, amelynek célja az ökológiai vetőmagok használatának fokozása, az információk hatékonyabb megosztása, fajtatesztek szervezése, a fajtakínálat bővítése és az ökológiai növénynemesítés ösztönzése érdekében. Dr. Mikó Péter szerint nagyon fontos cél a fémzárolt ökológiai vetőmag keresletének és kínálatának növelése, mely egyúttal a célzott nemesítést is támogatja. Míg a zöldségeknél, hibrid növényeknél dominálnak a fémzárolt vetőmagok, addig a gazdálkodók gabonatermesztés céljára például mintegy 80 százalékban saját gazdaságban visszafogott magot használnak. A saját vetőmag előállításának helyes módszereire irányuló képzések szervezése a munkacsoport reményei szerint hosszútávon pozitív hatással lehet a fémzárolt ökológiai vetőmagtermelésre is.

A munkacsoport szervezésében, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet koordinációjával az ország hét helyszínén indult tavaly ősszel kisparcellás őszi ökobúza fajtateszt. A több mint 20 búzafajtával indított kísérletek eredményei egyrészt segíthetik a gazdálkodókat abban, hogy az adott körülmények között legkedvezőbb, a térségükben legjobban teljesítő fajtákat tudják kiválasztani, másrészt a vetőmagos cégek is célzottan tudnak e keresletre felkészülni. Az első teszt hamarosan véget ér, itt már kézzelfogható eredmények állnak majd a gazdák rendelkezésére.

- hangsúlyozta dr. Mikó Péter.