Az ökológiai tanúsítás alá vont területek nagysága Magyarországon 320 ezer hektárt tesz ki, ez az ország teljes mezőgazdasági területének 6,4%-a, amely elmarad a körülbelül 10%-os uniós átlagtól. A művelési ágakat tekintve hazánkban az uniós átlaghoz képest túlsúlyban van a kaszálásra, illetve legeltetésre használt területek aránya (55%, míg az EU-ban 41%). A szántóföldi kultúrák hazánkban a teljes ökoterület 37%-át teszik ki (az uniós átlag 45%), az ültetvények részesedése pedig fele (6,5%) az EU-ban tapasztaltnak (13%) - írja közleményében a VSZT.

Az ökológiai szántóink jellemző kultúrája a kalászos gabona és kukorica (38%), de ugyanekkora területet foglalnak el a zöldtakarmány-növények is (36%), mely utóbbi csoport domináns képviselője a lucerna. Emellett nagyobb mértékben termesztenek még napraforgót, borsót, édesköményt, hagymát, burgonyát, szóját és kölest is.

A környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlatot folytató ökológiai gazdálkodás által termelt élelmiszer növényvédő szerek maradványától mentes, és a műtrágyahasználat mellőzése miatt gazdagabb talajélettel rendelkező öko földekről származó termények bizonyos tápanyagokban, mikro- és makro-elemekben is gazdagabbak lehetnek a konvencionális megfelelőjükhöz viszonyítva. Ezek egyértelműen a fogyasztók egészségének hosszú távú megőrzését támogatják. Az ökológiai termesztés növeli a biológiai sokféleséget mind a talajban, mind afölött, és a körforgásos gazdálkodásra, csökkentett külső erőforrás-felhasználásra való törekvése is óvja a természeti környezetünket, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésén keresztül. A termelők saját földjük hosszú távú, fenntartható művelését nyerik az öko átállással, és akár újfajta piaci lehetőségeket is találhatnak a helyi rövid értékesítési láncok kiépítése formájában. Ami nagyon fontos, hogy az öko növénytermesztés alacsonyabb termelékenységét szükséges lenne javítani egyrészt célzott agrotechnika használatával, másrészt alkalmas növényfajták termesztésével

- hangsúlyozta Mikó Péter, a HUN-REN Ag-rártudományi Kutatóközpont nemesítője, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munka-csoportjának elnöke.

A Vetőmag Szövetségben négy éve külön munkacsoport foglalkozik az ökológiai gazdálkodással. A munkacsoport fontos feladata, hogy az öko vetőmagpiacot és növénynemesítést érintő kérdésekben konzultáljon a hatósággal, állami szervekkel, és segítse a felkészülést a 2036-os átállásra, amikortól már csak öko vetőmagot használhatnak az öko gazdák - ismertette Mikó Péter. Az ágazat fejlődése érdekében emiatt fontos, hogy megfelelő fajták álljanak az öko gazdák rendelkezésére, amellyel növelhetik a termelési hatékonyságukat. Az öko gazdák fajtaválasztásának elősegítése érdekében minél több információt szükséges biztosítani fajtatesztek útján, mely segítségével nemcsak országosan, hanem a saját régiójukban született eredménye-ket is megismerhetik.

A munkacsoport 2020-ban többismétléses kisparcellás kísérleteket indított, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) koordinál. 2024-ben már a negyedik őszi búza és a harmadik tönköly fajtatesztek zárultak. Fontos tapasztalatok gyűltek össze az elmúlt évek során, melyekkel felvértezve újabb növényfajok (tritikálé, őszi borsó) tesztelését is elindították idén ősszel. A kisparcellás öko fajtakísérletek nemcsak a gazdák fajtaválasztását segítik, hanem egyúttal a vetőmag-forgalmazóknak is fontos információt nyújtanak, mert annak eredményei alapján tudják meghatározni, hogy melyik fajtából lehet szükség ökológiai minősítésű fémzárolt vetőmagra a következő években. Ily módon az ökoban használható fajták azonosításával egyrészt fejlődik a vetőmagszektor, másrészt a még jobb tulajdonságokkal bíró, új fajtákat előállító nemesítői munka anyagi háttere is biztosítottá válik.

Mint Mikó Péter kifejtette: a megtermelt öko termények döntő többsége még mindig feldolgozatlanul hagyja el az országot. Azonban az is jól látható, hogy a kézműves pékségek terjedése, a bio zöldségek és -gyümölcsök iránti hazai kereslet, illetve a célzott feldolgozás növekedése, vagy a kiskereskedelmi áruházláncok választékának ilyen irányú bővítése új, belföldi termékláncok kialakulását hozza magával, ezzel megindítva az exportált mennyiség csökkenését, amely várhatóan tovább fog folytatódni a jövőben.

A hazai KAP keretében lehetőség van az átállás támogatására: az újabb ötéves program 2025 januárjától indul, és várhatóan nagy mértékben fogja gyarapítani a hazai tanúsított ökológiai területek méretét és az öko vállalkozások számát. Az unió által meghirdetett „Zöld Megállapodás”, és az azt szolgáló stratégiai tervek értelmében az évtized végéig több mint duplájára (25%-ra) kell emelni az öko területek arányát Európában. Ebben európai és tagállami szintű akciótervek fognak segíteni. Így a Nemzeti Cselekvésterv az Ökológiai Gazdálkodásért is az öko ágazat fejlődését célozza, amely számos területen tartalmaz a hazai öko gazdálkodást ösztönző megoldásokat, hogy az öko területek aránya 10%-ra, azaz 500 ezer hektárra emelkedhessen 2027 végére.