Pásztorok és legelők nemzetközi éve a Néprajzi Múzeumban, mutatjuk, miket érdemes tudni róla.
Magyarországon 13,9%-kal nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma, hazánk az Európai Unióban a második leggyorsabban bővülő piac.
Ökológiai vízpótlás kezdődött az Ős-Sárvíz szedresi szakaszán, a holtágba 80 ezer köbméter vizet juttatnak a Nádor-csatornából.
Az ökológiai gazdálkodás helyzetéről és eredményeiről tanácskoztak a Debreceni Egyetemen.
2023-ban az ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága 309 ezer hektárra nőtt, ami 15%-os növekedést jelent a három évvel korábbi állapothoz képest.
Újra növekedési pályán az európai bio piac, Magyarország a globális mezőny első negyedébe került.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hazai és az uniós termelők körében is a biogazdálkodás.
Csaknem 26 ezer pályázat érkezett a környezeti szempontból fenntartható gazdálkodást ösztönző programokra
A hazai ökológiai gazdálkodás jelenlegi 320 ezer hektáros területe 2027-re akár 500 ezer hektárra is bővülhet.
Magyarország a 10 százalékos ökológiai területarány elérését tűzte ki 2027-ig a mostani KAP stratégiában.
Hiánypótló agrárgazdasági kutatást indít az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.
Megjelent az új Ökológiai gazdálkodás támogatása (KAP-RD20-1-24) pályázati felhívás.
Körutat szervez október-novemberben az új agrártámogatási ciklus kapcsán a Biokontroll.
A támogatási kérelmek ügyfélkapun keresztül történő benyújtására 2024. november 15. és 2024. december 16. között lesz lehetőség.
Számtalan tagállam küzd a KAP támogatásainak kifizetésével az ökológiai termelésre áttérő gazdaságok számára.
A kiszáradt vagy más okból termőképtelenné vált egyedek aránya nem haladhatja meg a 30 százalékot.
Napjainkban az ökológiai gazdálkodás egész Európában növekvő tendenciát mutat, nincs ez másképp hazánkban sem.
A pályázati rendszer igen jelentős támogatásokat biztosít az ökogazdálkodók számára, de egyre bonyolultabb.
Jövőbemutató együttműködést kötöttek a Debreceni Egyetemen az ökológiai gazdálkodás területén.
A klímaváltozás a háztáji növénytermesztésre is hatással van, ezért változásokra van itt is szükség.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
