A magyar mezőgazdaság versenyképességének javításának egyik elengedhetetlen eleme a korszerű terménykezelési infrastruktúra fejlesztése, ezért is hirdette meg az Agrárminisztérium 2025 márciusában a terménytisztítók, tárolók, szárítók és vetőmagüzemek fejlesztését támogató pályázati felhívást. A támogatás célja, hogy kézzelfogható segítséget nyújtson a gazdálkodók számára a megtermelt termény biztonságos, hatékony és fenntartható kezeléséhez. A felhívásra a két benyújtási szakaszban összesen 516 támogatási kérelem érkezett 38,4 milliárd forint értékben. Az első döntési körben 116, jellemzően kis és közepes léptékű beruházás megvalósítására nyertek el támogatói döntést az érintettek, összesen 7,7 milliárd forint összegben, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

De mikor érdemes ezeket a beruházásokat megejteni? Mi jellemzi a magyar gazdák fejlesztési, beruházási kedvét. Legújabb szektorkörképünkben Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke, Csabai Viktor, a HETECH Group Zrt. marketing és értékesítési szakértője és Kiss Tamás, az IPMI Kft. ügyvezetője és műszaki igazgatója osztották meg a gondolataikat a témával kapcsolatban.

Hiába rizikós a bérszárítás, sok gazdának így is álom marad a saját telep

Jelentős a pályázati kedv, de így sem lesz kimagasló gazdasági fejlődés a bérszárítók piacán.

Petőházi Tamás: a raktározás és terményszárítás külön szakma, így is kellene kezelni az ágazaton belül

A gabonaszárítók létesítése kötelező, enélkül nem lehet nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet folytatni. A kukoricát és napraforgót ugyanis nagyon ritkán lehet úgy megtermelni, hogy ne kelljen szárítani - emelte ki Petőházi Tamás. A GOSZ elnöke hozzátette, ezeknek a létesítményeknek az építése és használata a búzánál se árt, még ha ott elsősorban nem is a szárítás, hanem a tisztítás miatt. A szakember kérdésünkre elmondta, mostanra már nagyon jó energiatakarékos berendezések érhetők el a piacon, és az elmúlt időszakban volt is gabonaszárító létesítését támogató pályázati kiírás. Petőházi Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a raktározás, terményszárítás egy külön szakma, és így is kéne kezelni az ágazaton belül. Sajnos mostanra azonban itt is emberhiány van, kevés szakember maradt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), a Gabonaszövetség és a GOSZ épp ezért fogott össze, hogy legyen ilyen felnőttképzés, gyakorlati oktatással. A cél, hogy az emberek ismét megtanulják a szakszerű szárításról, terményhűtésről, terménykezelésről és raktározásról szóló részét a szakmának.

Petőházi Tamás beszélt arról is, hogy korábban ezeket a berendezéseket jellemzően akkor építették a termelők, amikor volt rá támogatás. A terménytárolók, gabonaszárítók építése nagyon komolyan kötődik a pályázatokhoz. A GOSZ elnöke jelezte,

ilyen kiírás hiányában is vannak opciói a gazdáknak: a bankoktól lehet rá különféle hiteleket igényelni. Ha a gazda a megfelelő biztosítékot le tudja tenni, meg fogja kapni rá a hitelt. A bankok szívesen finanszírozzák az ilyen épületek, berendezések létesítését célzó beruházásokat.

Csabai Viktor: a gabonaszárítás helyett a gazdák egyre inkább a gabonahűtést preferálják

Csabai Viktor szerint a jelenlegi vetőmag- és tárolási trendek alapján nagyon aktuális kérdés, hogy mikor érdemes gabonaszárítót építeni. A szakember szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor van rá pályázat, akkor a gazdák részéről is nagyobb a beruházási hajlandóság, akkor indulnak ilyen projektek. A HETECH Group Zrt. marketing és értékesítési szakértője szerint Magyarországon és világszinten is látható, hogy egyre csökken az érdeklődés a szárítás iránt. Mint mondta, vannak már olyan vetőmag-forgalmazók, akik az Alföldre nem szívesen adnak el kukorica vetőmagot, mert nincs garancia arra, hogy ez meg fog térülni. Az aszály és a piaci helyzet miatt visszaesett a terményszárítók létesítése. A mezőgazdaságban a kultúraváltás időszaka van éppen, mindenki arra próbál rájönni, mit lehetne vetni, amivel profitot lehet elérni. 

Most a gabonahűtés iránti érdeklődés van fellendülőben. A termény eleve szárazon, nem ritkán sérülten érkezik be. Régen ez a túlszárítás miatt volt, most viszont az aszály miatt történik meg többször is. A gazdák ezért inkább a terményhűtésben látják a megoldást a problémára

- közölte Csabai Viktor.

A szakember az elérhető finanszírozási lehetőségek kapcsán elmondta, hogy korábban voltak a Széchenyi hitelek, illetve a bankok kedvezményes hitelei, illetve ott volt a pályázati kiírás, amire nagyon ráugrottak az ágazat szereplői. A HETECH Group Zrt. marketing és értékesítési szakértője szerint a gazdák inkább a kedvező kamatozású hiteleket keresik a beruházásoknál.

Kiss Tamás: a pályázati kiírások mozgatják a gazdák beszerzéseit

Amikor van elérhető pályázati forrás, akkor megjelenik az érdeklődés a gabonaszárítók iránt - közölte kérdésünkre Kiss Tamás. Az IPMI Kft. ügyvezetője és műszaki igazgatója szerint ezeknek a létesítményeknek az építését abszolút a pályázati kiírás mozgatja, a gazdák akkor kezdenek érdeklődni a lehetőségek iránt, ha egy minimum 50%-os támogatási forrás allokálható rá, esetleg még az elérhető hitelek tudják megmozgatni a beruházási kedvet. Mint mondta,

az nem jellemző, hogy önerőből ruháznának be rá.