A terménytisztítók, tárolók és szárítók fejlesztésének támogatását célzó pályázat kapcsán Csabai Viktor, a HETECH Group Zrt. marketing és értékesítési szakértője és Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke osztotta meg gondolatait az Agrárszektorral arról, hogy kinek érdemes ilyen beruházásokban gondolkodnia, mik a pályázathoz kapcsolódó piaci kilátások és milyen nehézségekkel kell szembenéznie annak, aki mégis a bérszárításnál marad.

Csabai Viktor (HETECH Group Zrt.): Minden gazdálkodónak a maga dimenziójában érdemes beruházni

A szárítók telepítését támogató KAP pályázati kiírásokból azt látjuk, hogy a döntéshozók segíteni szeretnék a pályázókat. Jelentős és jól kigondolt lépésnek tartjuk például azt, hogy a pályázat beadásához elegendő egy jól kidolgozott műszaki adatszolgáltatás, építési engedély azonban nem szükséges. Ténylegesen engedélyeztetni csak az elnyert beruházásokat kell majd, ami nagy segítséget jelent a gazdálkodóknak

– mondta el az Agrárszektornak Csabai Viktor, a HETECH Group Zrt. marketing és értékesítési szakértője. Hozzátette: minden beígért pályázat óhatatlanul visszafogja a beruházási kedvet és ezzel minden szereplőnek élnie kell ebben a szegmensben. Mint emlékeztetett, a korábbi nagy pályázatokat megelőző időszakban is tapasztalható volt egyfajta beruházási stop, ami több vállalkozás csődjéhez vezetett – és várhatóan most is lehet majd hasonló nehézségekre, így például leépítésekre, adótartozásokra, működési problémákra számítani.

Új támogatások jönnek: indulhat az átállás a magyar mezőgazdaságban?

A cél az, hogy következő időszakban minden pályázati kiírásnak legyen valamilyen digitális átállást célzó eleme.

Számos megkeresés érkezett hozzánk a kiírással kapcsolatban, ahogy az ország többi gépgyártó és forgalmazó vállalkozásához is, konkrét piaci mozgások azonban előreláthatóan csak a következő évben lesznek. Viszont a kiküldött ajánlatokból úgy becsüljük, hogy nagyjából tíz-tizenötszörös lehet a pályázók száma az elnyerhető keretösszeghez képest. A pontos adatokat majd később fogjuk látni, de az így is valószínűsíthető, hogy nem lesz kimagasló gazdasági fejlődés ebben a szegmensben.

Ennek ellenére a HETECH Group Zrt. több területen is folyamatos fejlesztéseket végez, így korszerűsítik például a szárítók szoftveres és mechanikai elemeit, emellett kiemelt figyelmet fordítanak a gázkiváltás lehetőségére, melynek legfőbb célja az, hogy a gazdaságoknál keletkező melléktermékeket hőenergiává alakítsák. Mint azt Csabai Viktor kiemelte:

A korszerűsítést nem lehet elkerülni, de minden gazdálkodónak a maga dimenziójában érdemes beruházni. A technológia fejlesztése egyfelől nagyban csökkentheti a termelési költségeket, másfelől pedig nagy segítséget jelenthet a munkaerőhiánnyal és a szakképzett munkaerő korlátozott elérhetőségével küzdő gazdálkodóknak.

Csabai Viktor az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy tapasztalataik szerint egy új gabonaszárító megépítéséhez nem feltétlenül szükséges minimális gazdaságméretet meghatározni. Tény, hogy a kisebb, 80-200 hektár közötti gazdaságok jellemzően családi gazdaságként működnek, esetükben tehát sokkal jellemzőbb az, hogy bérszárítást vesznek igénybe, illetve gyakran "kombájntisztán" értékesítik a termést, vagyis közvetlenül betakarítás után, szárítás és tisztítás nélkül adják el.

Előfordul azonban az is, hogy több kisebb termelő összefogásával olyan együttműködés jön létre, amelynek keretében lehetőség nyílik akár egy komolyabb technológia kiépítésére. Ilyen esetekben érdemes lehet üzleti lehetőségként a bértárolással is számolni, de a legfontosabb mindig az, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a helyi adottságokat – például a környéken lévő terményszárító telepek elérhetőségét, távolságát és kapacitását.

Egyre több magyar gazda készül súlyos lépésre: ennek nem lesz jó vége

Bukhatják a megítélt támogatást azok, akik határidőre nem készülnek el a tervezett beruházással.

Gergácz Zoltán (Kányai Mezőgazdasági Zrt.): A bérszárítás nagyon komoly kiszolgáltatottságot jelent a gazdálkodóknak

Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnökének meglátása az, hogy aki legalább 500 hektáron termel gabonát, annak már érdemes elgondolkodnia egy saját tisztító és tároló telepítésén, 1 000 hektár felett pedig komolyan megfontolandó egy teljes szárító-, tisztító- és tárolókomplexum kiépítése is. 

A bérszárítás ugyanis mindig komoly kiszolgáltatottságot jelent a gazdáknak, hiszen a betakarítás időpontját a fogadóhelyhez kell igazítani. 

Ez jelentheti például azt, hogy a gazda csak akkor fog tudni cirkot aratni, amikor a fogadóhely a cirok átvételére állítja át a szárítóit és tisztítóit. A másik fontos szempont az, hogy a szárítóba való beszállítás előtt mindig minősíteni kell a terményt és mindenképpen el kell kerülni, hogy toxin vagy bármiféle egyéb szennyező legyen benne. Tavaly nálunk is sokszor előfordult olyan, hogy a bérszárításra érkező terményben egy bizonyos szintet meghaladó mennyiségű toxint mutattunk ki, így azt a kapuból vissza kellett fordítanunk

– emlékezett vissza Gergácz Zoltán. Hozzátette: az érintett számára ilyenkor nemcsak maga a szennyezettség okoz fejfájást, hanem az is, hogy ezt követően a terményt hová szállítsa át, saját tárolóval ugyanis szintén nem rendelkezik. Az ilyen kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében cégük rendszerint felajánlja, hogy a következő év elejétől szívesen ad szakmai tanácsot mind a talajkezelés, mind a növényvédelem terén, hogy a következő bérszárításkor ne jelentkezzen hasonló probléma, a már kialakult szennyezéssel ugyanis már nem lehet mit kezdeni.

A szakember arról is beszélt, hogy az 500 hektár alatti gazdaságok számára érdemes lehet jogszövetkezeti vagy integrációs együttműködésben gondolkodni, ahol már előre egyeztetni lehet a vetésszerkezetet és az aratás várható időpontjait. Ennek ismeretében ugyanis össze lehet állítani egy aratási sorrendet, ami mind a gazdálkodók, mind az átvevőhely szempontjából könnyítené a bérszárítást.