Nyakunkon a katasztrófa: kicsinálhatja Európa vízellátását a klímaváltozás

agrarszektor.hu
A klímaváltozás hatásaival naponta találkozhatunk, azonban már annyira súlyosbodik a helyzet, hogy Dél-Európában akár súlyos vízhiány is kialakulhat a század végére. De nem lehet "nyugodt" Kelet-Európa sem. Ahhoz, hogy mindezt elkerüljük, nagyon fontos lenne, hogy 2025 és 2030 között legalább 40 százalékkal kellene csökkenti a karbonkibocsátást.

Az ENSZ éghajlat-változási testületének (IPCC) új jelentése szerint a karbonkibocsátás "gyors, mélyreható és azonnali" csökkentésére van szükség. A kutatók szerint a következő néhány év kritikus jelentőségű, mert ha a kibocsátást nem sikerül 2030-ig megfékezni, akkor szinte lehetetlenné válik a felmelegedés korlátozása az évszázad későbbi szakaszában. A jelentés legfontosabb üzenetét talán úgy lehet összefoglalni, hogy "most vagy soha" - emelte ki az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána. A szakember, mint fogalmazott, sajnos hiába figyelmeztetnek évtizedek óta, még mindig történelmi magasságban van a szén-dioxid-kibocsátás, soha nem voltak olyan magasak az adatok, mint az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére szerencsére azt látják, hogy nagyon sok haladás is volt, például 56 országnak van már klímatörvénye, és 18 országnak sikerült egy évtizedig tartani azt, hogy folyamatosan csökkentette a kibocsátását. Utóbbi még azzal együtt is igaz, ha belevesszük az úgynevezett exportált kibocsátásokat, vagyis ha például Ázsiából vásárolunk árut, akkor a gyártás miatt úgy tűnik, hogy ott történik kibocsátás, de azért valójában mi vagyunk a felelősek. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Most vagy soha?

Ha ténylegesen 1,5 Celsius-fokon szeretnénk tartani a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előttihez képest, akkor nagyon fontos, hogy legfeljebb 2025-ig tetőzzenek a kibocsátások, onnantól azonban radikálisan kellene csökkenniük, mintegy 40%-kal 2030-ig. Az évszázad közepére pedig nettó 0 kibocsátásnak kell lennie, - ezt azt takarná, hogy csak annyit bocsájthatunk ki, amennyit el is tudnak nyelni a Föld rendszerei. Felmerülhet a kérdés (és remélhetőleg fel is merül), hogy mi lesz akkor, ha mégsem változtatunk az elkövetkezendő 3 évben drasztikusan? A Közép-európai Egyetem professzora felidézte: a párizsi megállapodás azt mondja ki, hogy jó lenne jóval 2 fok alatt tartani a felmelegedést, és próbáljuk meg a 1,5 Celsius-fokot. De ha "csak" 2 fok a célunk, sajnos akkor is tetőzniük kell a kibocsátásoknak 2025-re.

Ha viszont az történik, hogy csak kormányok által 2020-ig megalkotott szakpolitikákat alkalmazzák, ám nem tesznek a meglévő erőfeszítéseknél jelentősen többet, akkor 3,2 Celsius-fokkal lesz melegebb az évszázad végén, mint az ipari forradalom előtt előtt volt, ami egy nagyon jelentős melegedés. Ilyen mértékű hőmérséklet-emelkedés esetén a bolygót soha nem látott hőhullámok, félelmetes viharok és széles körű vízhiány sújtaná - ez csak akkor kerülhető el, ha ebben az évszázadban sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartania a hőmérséklet-emelkedést. Az előző, februári IPCC-jelentés rámutatott arra, hogy például Dél-Európában - amely zónának határán helyezkedik el Magyarország - 3 Celsius-fokos melegedés fölött már nagyon súlyos hatásokat lehet látni, köztük sok olyat, amihez már nem fognak tudni ott alkalmazkodni. A vízhiány is ilyen, ebben az esetben viszont számos helyen egyszerűen nem lehet majd kiszolgálni a mezőgazdaság és a lakosság vízigényét sem. A legtöbb dolog le lehet gyártani, megvásárolni, megrendelni, de vizet azt már nem lehet gyártani. Ráadásul messzire, nagy mennyiségben a vizet szállítani sem lehet, és sajnos be kell látni, hogy egyre több kelet-európai régió egyre többször vízhiánnyal küzdhet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ha a megfelelő szakpolitika, infrastruktúra és technológia lehetővé teszi az életmód és viselkedés megváltoztatását, ez 2050-re 40-70 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását - mutatott rá Priyadarshi Shukla, az IPCC társelnöke. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kormányok többet tesznek a gyaloglás és az egészséges táplálkozás ösztönzése érdekében, és sokkal több elektromos jármű használatának infrastruktúráját építik ki. A jelentés egyik legvitatottabb pontja a szén-dioxid légkörből való eltávolítására vonatkozik. Ez többféle módon is megvalósítható, többek között fák ültetésével és a mezőgazdasági gyakorlat megváltoztatásával. A hőmérséklet alacsonyan tartásához viszont olyan gépekre is szükség lesz, amelyek közvetlenül a légkörből távolítják el a szén-dioxidot. Ugyanakkor ez a technológia még új és nagyon drága  

- írja a lap.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?