Ijesztő ütemben olvad a Föld: kegyetlen hőhullámok várnak a világra

agrarszektor.hu
Az előrejelzések szerint a hét hátralevő felében igen forró napok elé nézünk, akár a melegrekord is megdőlhet. Európában a felmelegedés üteme meghaladja a globális átlagot. Az éghajlatváltozás a jövőben még intenzívebbé válik, még akkor is, ha a globális erőfeszítések egyre jelentősebbek. Számos régióban (pl. Dél-Európában, a Kárpát-medencében) egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárással kapcsolatos kockázatok, ilyenek többek között a hőhullámok, az áradások és az aszályok. Ez károsan hat a gazdaságra, az emberi egészségre, a regionális jólétre és az ökoszisztémákra is.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A mi éghajlati területünkön a közelmúltban is voltak hőhullámok, és nem ritkák a rövidebb ideig tartó kánikulai időszakok sem, azonban a klímaváltozás következtében gyakoriságuk, hosszuk és erősségük növekszik. De ire számíthatunk a jövőben? A klímaváltozás egyik nyilvánvaló velejárója régiónkban a magas, gyakran extrém hőmérsékletekkel járó szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válása. Európában és hazánkban is jelentősen nőtt az elmúlt 30-40 évben a 30 ◦C feletti hőségnapok, a 35 ◦C-ot meghaladó forró napok és a trópusi (20 ◦C feletti minimum hőmérsékletű) éjszakák száma. Európában átlagosan 15-20 nappal több hőségnapot regisztráltak az utóbbi évtizedben, mint a 20. század közepén, és közel 1500%-kal nőtt a forró napok száma is - írja a Klímapolitikai Intézet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre nagyobb területen fordul elő trópusi éjszaka a kontinensen, például Észtországban korábban a trópusi éjszaka kifejezés ismeretlen volt, viszont az elmúlt tíz évben kétszer is mértek Rigában 20 ◦C feletti minimum hőmérsékletet. Hazánkban a melegedéssel párhuzamosan és összhangban országosan is megmutatkozik a hőhullámos napok (a kimagasló hőmérsékleti értékek hosszabb ideig tartó fennállása) számának növekedése. Az elmúlt három évtizedben mintegy 10 nappal nőtt a hőhullámos napok száma több területen. Az Alföldön, a Kisalföldön, a Nyírségben, a fővárosban és a Dél-Dunántúlon a 10-14 napot is meghaladja a növekedés.

A hőhullámok hatása függ azok időbeni hosszától, intenzitásától és a legmagasabb hőmérséklettől is. Ez alapján megkülönböztetünk elsőfokú hőségriadót, másodfokú hőségriadót és harmadfokú hőségriadót.  A hőségriadó kritériumai:

  • fokozat: legalább 1 napig 25 °C-ot elérő napi középhőmérséklet
  • fokozat: legalább 3 napig 25 °C-ot elérő napi középhőmérséklet
  • fokozat: legalább 3 napig 27 °C-ot elérő napi középhőmérséklet

EZ IS ÉRDEKELHET

Míg a 20. század elején évente átlagosan 2 napot sem ért el a 3. fokozatú hőségriadós napok száma, addig napjaikban Budapesten átlagosan évente már 6-7 napig, egyes megyékben 9-10 napig van érvényben harmadfokú hőségriadó. A hőhullámos napok száma a legoptimistább klímamodellek szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli (1971-2000) érték kétszeresére növekedhet, a század végére pedig évi átlagos előfordulása megközelítheti az egy hónapot. Az Alföld, a Kisalföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúl és a magasabb hegyvidékeink felett várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól, de ezeken a területeken is jelentős emelkedés várható. Az emberi szervezet számára nagy megterhelést jelentő tartós hőhullámos időszakokból nemcsak több várható, de várhatóan azok hossza is növekedni fog.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egészségügyi kockázatok és gazdasági károk

A gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok számos téren egyre nagyobb kockázati tényezőt jelentenek. Negatívan érintik az idősebb generációt és a krónikus betegségben szenvedőket, sőt a fiatal, egészséges szervezet koncentrációs képességét is visszavetik. A hőhullámok gazdasági hatása is egyre jobban meg fog mutatkozni. Mivel rendszerint anticiklonhoz köthetők, amelyre a száraz, napos időjárás jellemző, ezért aszállyal párosulnak, ez a mezőgazdasági tevékenységre lesz negatív hatással. A növény-élelmiszerellátás biztonságát hazánkban is csak úgy lehet majd fenntartani, ha a mezőgazdaság alkalmazkodni fog a hosszan tartó kánikulákhoz, pl. öntözőrendszerek telepítésével, meliorációval (talajjavítás), az egyes növényfajok, klónok stressztűrőképességének javításával.

A hőhullámok során nagy mennyiségű energia halmozódik fel a légkörben, és azok rendszerint heves viharokkal zárulnak növekvő intenzitású csapadékot okozva. A növekvő intenzitás miatt egyre gyakrabban és egyre több térségben lesznek jelentős gazdasági károkat okozó villámárvizek, jégesők. A 21. század során tehát hazánkban nem csak a hőmérséklet emelkedése, de a csapadék és az ahhoz köthető szélsőséges események gyakoribbá és hevesebbé válása is valószínűsíthető, amely megfelelő alkalmazkodási stratégiák kidolgozását igényli.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fokozott veszélyben a nagyvárosok lakói

A városi hősziget-jelenséggel párosult hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A fővárosban az optimista forgatókönyvek szerint 10-24, a pesszimista szcenáriók szerint akár 50-54-gyel több hőhullámos nap várható. Budapest esetén az emberi szervezetre gyakorolt egészségügyi hatása sokkal jelentősebb, mint vidéken, a városi környezet, és az ebből fakadó városi hősziget jelenség negatív hatása miatt. A burkolt felületek, a betontömbök és az átszellőzés hiánya miatt akár 10-12 ◦C-kal is magasabb hőmérsékletet lehet mérni a sűrűn beépített övezetekben és a belső kerületekben, mint máshol. Hőség idején a szív-és érrendszeri okokból bekövetkezett halálesetek száma megháromszorozódik a fővárosban, a 21. század második felében akár meg is hatszorozódhat. Ezek a negatív hatások természetesen nem csak a fővárosban, de más nagyvárosokban is tetten érhetővé válhatnak.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?