2023. február 5. vasárnap Ágota, Ingrid

Itt a figyelmeztetés: súlyos élelmiszerválság fenyeget több tucat országot

agrarszektor.hu
Erős figyelmeztetést adott ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) egy lehetséges élelmezési válságról, hátterében konfliktusokkal, éghajlati sokkokkal, a COVID-19 miatti kiesésekkel, és elszaladó államháztartási hiányokkal, tovább súlyosbítva az ukrajnai háború hatásaival, mint az élelmiszerek és üzemanyag globális drágulása - mindezt akkor, amikor a vidéki térségek leszakadása és az agrár-élelmezési rendszerek törékenysége már eleve problémát okoztak.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A FAO-WFP jelentés a súlyos élelmezési válságokról azonnali humanitárius lépéseket sürget 20 élelmezési gócpont országban, ahol várhatóan súlyosbodik az éhezés év további részében, megmentve ezzel életeket és megélhetéseket és elkerülve egy súlyos éhínséget. A jelentés rámutat az ukrajnai háború élelmiszer- és energiaár drágító hatására, ami világszerte gyengítette a gazdasági stabilitást. A hatás különösen remboló ott, ahol a gazdasági instabilitás és az emelkedő árak a klímaváltozás generálta szárazság vagy áradások miatt az élelmiszertermelés csökkenésével járnak együtt - írja a FAO közleményében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mély aggodalommal tölt el bennünket, hogy az egymásra rakódó válságok veszélyeztetik az élelmiszertermelést és az élelmiszerek elérhetőségét, emberek millióit taszítva súlyos éhezésbe. Versenyt futunk az idővel, hogy segíthessünk a leginkább rászoruló gazdáknak, többek között élelmiszertermelési lehetőségeik és ellenálló képességük javítása révén  

 - mondta Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója.

Figyelmeztetett a WFP ügyvezető igazgatója, David Beasley is: súlyos válság előtt állunk, ami nem csak a legszegényebbeknek fájhat, de családok millióinak is, akik épp csak elevickéltek ez idáig. Hozzátette, a körülmények sokkal rosszabbak, mint az Arab tavasz vagy a 2007-2008-as élelmiszerárrobbanás idején, amikor 48 országban voltak politikai felfordulások és tüntetések. Már látják, mi történik Indonéziában, Pakisztánban, Peruban és Srí Lankán, de ez csak a jéghegy csúcsa. Vannak megoldásaik, de cselekedni kell, méghozzá gyorsan. A jelentés szerint legfőképp a konfliktusok és a gyakori és elhúzódó éghajlati sokkok okozzák a súlyos éhezést, és ezzel az "új normalitás" korszakába léptünk, ahol az aszály, áradás, hurrikánok és trópusi viharok újra és újra megtépázzák a növénytermesztést és állattenyésztést, elvándorlást és szegénységet generálva szerte a világban.

EZ IS ÉRDEKELHET

A 2020-ban kezdődött La Niña-hoz köthető aggasztó éghajlati trendek várhatóan kitartanak az év végéig - olvasható a jelentésben - megnövelve a humanitárius igényeket és a súlyos éhezést. A példa nélküli szárazság Kelet-Afrikában már a negyedik aszályos csapadékos évszakot hozta Szomáliában, Etiópiában és Kenyában, míg Dél-Szudánt négy egymást követő éve tartó áradások sújtják, amik várhatóan továbbra is embereket űznek el otthonaikból, tönkre téve a mezőgazdasági termelést is. A jelentés átlagon felüli esőzéseket és ezzel összefüggésben áradásokat jelez előre a Száhel térségben, intenzívebb hurrikános időszakot a Karibi-térségben, továbbá aszályt Afganisztánban, ahol évek óta szárazság, erőszak és politikai felkelések dúlnak. A koronavírus-járvány és a közelmúlt globális élelmiszer- és energiapiaci folyamatai szörnyű makroökonómiai körülményeket hoztak számos országban, melyek hozzájárultak a jövedelmek drámai csökkenéséhez a legszegényebbek között és szűkítik a kormányok mozgásterét a szociális és jövedelem-támogató intézkedések, továbbá az alapvető termékek importjának finanszírozására.

EZ IS ÉRDEKELHET

A jelentés a katasztrofális körülmények miatt Etiópiát, Nigériát, Dél-Szudánt és Jement továbbra is a legsúlyosabb besorolásban tünteti föl, míg Afganisztán és Szomália újonnan kerültek be ebbe a kategóriába a legutolsó gócpont jelentés, 2022 januárja óta. Mind a hat ország lakosságának egy része a nemzetközi élelmiszerbiztonsági besorolás legrosszabb (katasztrofális helyzetű, vagy közel válságos) fázisában van; közvetlenül mintegy 750 000 embert fenyeget az éhezés és éhhalál. Több mint felük Etiópia Tigré térségében él, negatív rekordot döntve az egy országban élő éhező emberek számát tekintve a 2011-es szomáliai éhínség óta. Továbbra is aggodalomra ad okot a helyzet a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Haitin, Szudánban, Szíriában, a Száhel-övezetben és Kenyában és - utóbbi kivételével, mely új szereplő a listán - a tendencia rosszabbodott az előző jelentés óta. Srí Lanka, Nyugat-Afrika partmenti országai (Benin, Zöld-foki Köztársaság és Guinea), Ukrajna és Zimbabwe kerültek fel az élelmezési gócpontok listájára, melyen Angola, Libanon, Madagaszkár és Mozambik voltak.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?