A gyakori lopódarázs a kaparódarazsak családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű rovar, ami agyagból építi fészkét és lárvái etetésére megbénított pókokat helyez el benne.
A gyakori lopódarázs jellemzői
A lopódarazsak hazai és idegenhonos fajai időnként az épületekben, lakásokban is felbukkannak, de aggodalomra semmi ok. Békések és magányos életmódúak, tehát nem fogja egy darázskolónia rövidesen átvenni a hatalmat az adott helyiségben. Habár lopódarazsaknak neveztetnek, nem meglepő módon nem visznek el semmit a lakásból. Hozni viszont annál inkább hoznak: jellegzetes, sárból tapasztott ivadékbölcsőket építhetnek a rejtett zugokba, amikben a pókok nem a legszebb óráikat töltik el. A lopódarazsak a fullánkos hártyásszárnyúak közé tartozó, magányos életmódú rovarok. Nevük egyébként a lopótökre emlékeztető, hosszú, karcsú nyelű potrohukra utal,
A lopódarazsak nagyobb testű, 1,5-3 centiméteres, feltűnő színezetű darazsak. Nagy termetük, feltűnő színeik és „karizmatikus” testalkatuk riasztóan hathat, ám meglehetősen ártalmatlan állatok. A kifejlett lopódarazsak fullánkja ugyan át tudja ütni az emberi bőrt, szúrásuk fájdalmas, erős gyulladást viszont nem okoz, hatása pedig rövid idő alatt elmúlik. Ugyanakkor soha, semmilyen esetben sem támadnak az emberre, a szúrásukat csak azzal lehet kiprovokálni, ha valaki szabad kézzel megfogja őket - éppen ezért, ha látjuk is őket, ne kezdjük el bolygatni, bántani, és ők sem fognak minket.
Egyébként jellegzetes sárépítményeikkel gyakrabban találkozhatunk, mint magukkal a lopódarazsakkal. Ezek mindig valamilyen meleg, esőtől védett helyen készülnek, sokszor épületek, lakások megfelelőnek ítélt zugaiban. A nőstény lopódarázs pocsolyák, kerti csapok környékén gyűjt sarat az építményéhez, ebből készíti hosszúkás, hordó alakú ivadékbölcsőit. A gyakori lopódarázs a sarat kis golyókká gyúrja, majd a rágói közt szállítja az építkezés helyszínére, és lábaival formálja, tapasztja hozzá az előző rétegekhez. A felnőtt darazsak a virágok nektárjával és pollenjével táplálkoznak. Nappal aktívak, júniustól szeptemberig lehet találkozni velük. A nőstények a fészken töltik az éjszakát, a hímek pedig a fákon vagy bokrokon.
Az invazív faj megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára.
Amikor csak néhány darázs van az ember körül, akkor nem érdemes csapkodni, mert ez a faj önmagától nem támad, csak védekezik.
A lódarázs nem ellenség – ezt tedd, ha szembe találkoztok az erdőben
Idén közel három héttel hamarabb jelentek meg akár tömegesen is a darazsak Magyarországon.
Nem minden kerti kártevő kiirtandó ellenség, vannak olyanok is, amelyekre bizony szükség van a kertekben.
Bár a darazsak nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, egyes fajok elpusztításért akár 5000 és 50 000 forint közötti büntetést is kiszabhatnak.
Gyökeresen átalakulhat a vetőmagágazat, ezekre a változásokra alaposan fel kell készülni.
Szabó László, az Agárdi Pálinkafőzde társtulajdonosa szerit jelentősen megnőtt a különböző alkoholos italok alkoholmentes változatai iránti kereslet.
A hatóanyag-kivonások árnyékában egyre jobban előtérbe kerülnek a különböző biológiai megoldások.
Az árérzékenység és az importverseny kihívásai ellenére a hazai élelmiszeripar exportorientációban is látja a fejlődés kulcsát.
Egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, Közép-Európára is baljós jövő vár.
”Egy újgenerációs mulcsvetőgép a mai klímán egy középgazdaságnak sem luxus, hanem realitás” - Pöttinger Terrasem a szakértő szemével