Durva lódarázs tartja lázban az embereket: ezt jó, ha tudod róla
A MATE kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs viselkedési összevetésével kapcsolatban.
A gyakori lopódarázs a kaparódarazsak családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű rovar, ami agyagból építi fészkét és lárvái etetésére megbénított pókokat helyez el benne.
A gyakori lopódarázs jellemzői
A lopódarazsak hazai és idegenhonos fajai időnként az épületekben, lakásokban is felbukkannak, de aggodalomra semmi ok. Békések és magányos életmódúak, tehát nem fogja egy darázskolónia rövidesen átvenni a hatalmat az adott helyiségben. Habár lopódarazsaknak neveztetnek, nem meglepő módon nem visznek el semmit a lakásból. Hozni viszont annál inkább hoznak: jellegzetes, sárból tapasztott ivadékbölcsőket építhetnek a rejtett zugokba, amikben a pókok nem a legszebb óráikat töltik el. A lopódarazsak a fullánkos hártyásszárnyúak közé tartozó, magányos életmódú rovarok. Nevük egyébként a lopótökre emlékeztető, hosszú, karcsú nyelű potrohukra utal,
A lopódarazsak nagyobb testű, 1,5-3 centiméteres, feltűnő színezetű darazsak. Nagy termetük, feltűnő színeik és „karizmatikus” testalkatuk riasztóan hathat, ám meglehetősen ártalmatlan állatok. A kifejlett lopódarazsak fullánkja ugyan át tudja ütni az emberi bőrt, szúrásuk fájdalmas, erős gyulladást viszont nem okoz, hatása pedig rövid idő alatt elmúlik. Ugyanakkor soha, semmilyen esetben sem támadnak az emberre, a szúrásukat csak azzal lehet kiprovokálni, ha valaki szabad kézzel megfogja őket - éppen ezért, ha látjuk is őket, ne kezdjük el bolygatni, bántani, és ők sem fognak minket.
Egyébként jellegzetes sárépítményeikkel gyakrabban találkozhatunk, mint magukkal a lopódarazsakkal. Ezek mindig valamilyen meleg, esőtől védett helyen készülnek, sokszor épületek, lakások megfelelőnek ítélt zugaiban. A nőstény lopódarázs pocsolyák, kerti csapok környékén gyűjt sarat az építményéhez, ebből készíti hosszúkás, hordó alakú ivadékbölcsőit. A gyakori lopódarázs a sarat kis golyókká gyúrja, majd a rágói közt szállítja az építkezés helyszínére, és lábaival formálja, tapasztja hozzá az előző rétegekhez. A felnőtt darazsak a virágok nektárjával és pollenjével táplálkoznak. Nappal aktívak, júniustól szeptemberig lehet találkozni velük. A nőstények a fészken töltik az éjszakát, a hímek pedig a fákon vagy bokrokon.
A MATE kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs viselkedési összevetésével kapcsolatban.
Szlovéniában először fedeztek fel invazív keleti lódarázsfészkeket, ami súlyos következményekkel járhat.
Több magyar kertész is megfigyelte már, hogy a poloskák petéiből apró darazsak keltek ki.
Habár eddig hazánkban csak egy alkalommal észleltek ázsiai lódarazsat, azóta sokan már minden nagyobb méretű darazsat annak néznek.
A méh- és darázscsípések kapcsán nem elég az azzal járó kellemetlen fájdalomra gondolnunk.
A darázsfészek eltávolítását minden esetben bízzuk szakemberre, az önkényes beavatkozás nemcsak veszélyes, hanem törvénybe ütköző is lehet.

A késő ősz és a kora tavasz - amikor a fákon nincs lomb - ezek az ideális időszakai a szabad gyökerű gyümölcsfa oltványok ültetésére.
Több olyan évelő növény is van, mely nálunk ugyan egynyári, pedig akár át is teleltethetnénk őket.
A húsok árát biológiai szempontok is befolyásolják, érdemes megismerkedni tehát néhány fogalommal.
Érkeznek a támogatói okiratok, jelentős beruházások pörgethetik fel az agráriumot és az élelmiszeripart.
Az árrésstop kivezetésében reménykedtek, ehelyett hosszabbítást és kiterjesztést kaptak.