A WMO legfrissebb jelentése szerint 2024-ben minden eddiginél magasabbra emelkedett a légköri szén-dioxid koncentrációja.
A svájci élelmiszeripari óriás kilépett a tejtermékek metánkibocsátásának csökkentését célzó globális szövetségből.
Sem a faültetés, sem pedig a természetes élőhelyek helyreállítása nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez.
Norvégiában megkezdődött az ipari eredetű szén-dioxid újszerű tárolása, amelynek során a cseppfolyósított gázt az Északi-tenger mélyén helyezik el.
A karbonkredit-rendszer anyagi érdekeket teremthetne ugyan a gazdálkodóknak, a rendszer néhol kimondottan ellentmondásos.
A magyarországi nagyvállalatok 78 százaléka készített tavaly fenntarthatósági jelentést.
A növényi alapú fehérjeforrások, mint a borsó, hüvelyesek és diófélék, alacsonyabb kibocsátással rendelkeznek.
A szarvasmarha-tenyésztést időről időre a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjaként veszik elő, miközben a vegán étrend sem makulátlan.
A Golf-áramlat akár már a következő évtizedekben leállhat, és az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC) összeomolhat.
A legtöbb élelmiszer előállítása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
A karácsonyi fogyasztása átlagosan 513 kg CO2-egyenértékű kibocsátást eredményez, ez több mint 23-szorosa az átlagos napi 22 kg-os értéknek.
A klímaváltozás hatásai, mint a gleccserek olvadása és a biodiverzitás csökkenése, drasztikusan formálják világunkat.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Új adatok alapján elmondható, hogy a tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségét eddig tévesen becsültük meg.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
A megújulók terjedésének rekordéve is kevés a globális felmelegedés megállításához.
Szőlőültetvények segíthetnek a kutatóknak megálmodni a „klímabarátabb” mezőgazdaságot
Csökkenteni kell az európai mezőgazdaság üvegházhatású gázok kibocsátását, ez pedig adók nélkül nem megy.
A tejipar szén-dioxid kibocsátásának csökkentését tűzte ki maga elé a Danone és az Ajinomoto.
A díszkertész ágazat helyzete stabil, és középtávon jelentős növekedési potenciált rejt magában.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
