A tejipar szén-dioxid kibocsátásának csökkentését tűzte ki maga elé a Danone és az Ajinomoto.
A díszkertész ágazat helyzete stabil, és középtávon jelentős növekedési potenciált rejt magában.
A jelenkori klímaváltozás és az élővilágot sújtó emberi hatások alapvetően akadályozzák az élővilág alkalmazkodását.
Visszakövetnek majd minden az EU-ba belépő termékekhez felhasznált nyersanyagokat egészen a származási helyükig.
Zöldebbek vagyunk mint gondolnánk: az online CO2-kalkulátor szerint a magyar agrárium karbonlábnyoma csupán harmada a nyugat-európainak.
Dánia meglépte, amit Új-Zéland nem mert: széndioxid-adót vetnek ki a mezőgazdasági üzemekre.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt.
Európában is úttörő kezdeményezés valósulhat meg 2030-ra Észak-Franciaországban.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
Az északi ország vállalta, hogy 2030-ig 70%-kal csökkenti a kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A Tanács és a Parlament megállapodott a szén-dioxid-eltávolítás uniós tanúsítási keretrendszerének létrehozásáról.
Dánia lehet az első országok egyike a világon, amely bevezeti a CO2-adót a mezőgazdasági kibocsátásokra.
A dán mezőgazdasági termelés visszaesésével járhat az ágazat által kibocsátott szén-dioxidra kivetendő adó.
Átfogóbb szemléletre van szükség a fenntarthatóság terén a hazai vállalkozásoknál.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Nagyon kevés agrárcég foglalkozik a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésével Magyarországon.
Rengeteg szenet nyel el a növényzet, ezért kulcskérdés az erdőségek megóvása egy elemzés szerint
Szénmegkötési tanúsítványokkal tehetnek szert bevételre a hazai termelők is – a nemzetközi tapasztalatok már ígéretesek.
Az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is beindíthat olyan folyamatokat, ami miatt egyre gyakoribbá válhatnak az erdőtüzek itthon.
Közöljük a tulajdonos az energiaügyi -, valamint az agrárminiszternek írott levelét – a júliusi kormányrendelet miatt veszteséges lett a termelés.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, mit vásárolnak és mit tesznek az asztalra.
Komoly kihívásokkal telt az elmúlt egy év a tejipar számára, az EU-ban a növekvő tejtermelést jelentős árkorrekció követte, miközben a késztermékek ára is visszaesett.
Olyan szolgáltatások kerültek veszélybe, amire az egész civilizációnk épül.
Nemcsak drágult a termék az unióban, de a harmadik országokból származó behozatal is drasztikusan megugrott.
