Az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is beindíthat olyan folyamatokat, hogy azok eredményeképpen a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a masfelfok.hu elemzésére hivatkozva. Hazánkban jellemzőek a tavaszi, (főleg tarlóégetés miatti) kisebb tüzek, melyek leginkább az észak-magyarországi megyékben fordulnak elő, illetve az időjárással jobban összefüggő, nyáron fellépő nagyobb tüzek.

Az említett nagyobb tüzek terén az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület. Az elmúlt 22 év alatt egyébként az ország 45 százalékán volt legalább egy olyan nap, amikor a talaj extrém száraznak minősült. A jelenhez közeledve az ország egyre nagyobb területét érintették az ilyen rendkívüli száraz talajviszonyok és átlagosan évről évre tovább is tartottak. A rekordot 2022-ben észlelhettük, amikor is hazánk egyharmadában mintegy 40 napig eltartott ez a szélsőséges éghajlati feltétel. Ebben az évben ráadásul, a műholdas megfigyelések szerint a megelőző évtized átlagánál közel 10-szer nagyobb terület égett le (ebből mintegy 4300 hektár a Natura 2000 hálózat része). Fontos hangsúlyozni, hogy elsősorban mezőgazdasági terület, majd vegyes természetes felszín, és csak kisebb részben lombhullató erdő égett. Ez azt jelenti, hogy a tűzveszéllyel Magyarországon jellemzően a felszínhez közeli, száraz növényzettel fedett terület érintett.

Ha azonnal visszafogjuk a CO2 kibocsátásokat, tartva magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélokhoz, akkor a mostaninál akár ritkábbá is válhat a tűzveszély, és csak kis területen lehet majd évi 1-2 napos növekedésre számítani. Viszont ha nem cselekszünk, akkor azokon a részeken is jelentősebb kockázatra kell felkészülni, ahol ilyen eddig egyáltalán nem fordult elő, illetve az Alföld délkeleti felén legalább 4, de nagyobb területen akár évi 10-15 nappal is nőhet a közepesen tűzveszélyes napok száma (ahol ez idáig csupán évi 1-2 napra számíthattunk).Ez az érték várhatóan nem minden évben jelent tényleges veszélyt, de egyértelműen rosszabbodó helyzetre, a jelenlegi gyakoriság sokszorosára kell majd felkészülnünk a század végére.

A kibocsátás-csökkentés mellett természetesen továbbra is szükség van a tudatosságnövelésre, az erdőtüzekkel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra és a monitoring-rendszer további fejlesztésére. Ezek együttes megvalósításával érhetjük el, hogy a 2012-es és 2022-es extrém tüzek ne váljanak az új normává a század végére Magyarországon.