Ahogyan arról az Agrárszektor Metszet rovatában is lehetett olvasni, a június elején hivatalba lépett új dán kormány a mezőgazdaság valamennyi meghatározó területét érintő átalakításra készül. A földhasználat átalakítása, az ágazat üvegházgáz-kibocsátásának csökkentése, a nitrogénterhelés csökkentése, az agrártámogatások újragondolása, az ivóvízbázisok fokozott védelme, a biodiverzitás helyreállítása és az állatjóléti előírások további erősítése egyaránt azt jelzi, hogy a környezet- és természetvédelmi szempontok a korábbinál jóval nagyobb súlyt kapnak az agrárpolitikában. A változások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől, ezért a következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e olyan kompromisszumokat kialakítani, amelyek egyszerre szolgálják a környezeti célokat és a mezőgazdaság gazdasági fenntarthatóságát.

Malacexport és állatjólét: ki fizeti meg a dán zöldátállás árát?

Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.

De vajon miért csinálják mindezt, ha az üvegházgázok kibocsátása szempontjából lassan egész Európa csak kerekítési hiba lesz? Mely alágazatokban várható a legdrasztikusabb visszalépés? Hogyan reagálnak minderre az érintett dán szereplők? És mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák? Erről beszél az Alapvetés podcast eheti epizódjában Kovács Emese, az Energiastratégia Intézet elemzője.